0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A ritka fajok és élőhelyek fennmaradásáért

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat Európa csaknem ötödét (18 százalékát) lefedi, és az úgynevezett közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok megőrzését szolgálja.

Szerzők: Dr. Folcz Ádám, Kis Enikő

A Natura 2000 területek kijelölése valamennyi EU-tagállamban a csatlakozás feltétele volt.

Ma Magyarország területének 21 százaléka (1,99 millió hektár) tartozik a hálózathoz. Ezen területek és az ott található vadon élő állat- és növényfajok védelmével hozzájárulunk a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos természetszerű területeket – beleértve az erdőket, legelőket, mezőket, nádasokat, folyókat, tavakat stb. – különleges védelem illet, és úgy kell vagy lehet rajtuk gazdálkodni, hogy hosszú távon fennmaradjanak.

Mesterséges odúval segíthetjük minél többmadárfaj megtelepedését
Mesterséges odúval segíthetjük minél több madárfaj megtelepedését

A Natura 2000 területek létrehozását az emberi szükségletek kielégítése miatt egyre inkább beszűkült természetközeli élőhelyek indokolták. A gyepek kiterjedése az utóbbi húsz évben a kétharmadára csökkent, amely nagyrészt az állattartási szokások megváltozására és a gyepek beszántására vezethető vissza. A szántókon és a művelés alól kivett területeken már csak ott találunk természetszerű erdőket és főleg jelentős kiterjedésű, összefüggő, jó minőségű gyepeket, ahol azok valamilyen módon védelem alatt állnak.

Hazánkban azért különösen fontos ezeknek a területeknek védelme, mert külön életföldrajzi régióba tartozunk – ezt nevezzük Pannon régiónak –, tehát országunk növényzete és éghajlata valamennyire elkülönül Európa többi területén jellemzőtől.

Kiemelten fontosak azok a bennszülött fajok, amelyek csak a Kárpát-medencében fordulnak elő. Ilyen például a pilisi len (Linum dolomiticum) és a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). A Natura 2000 védelem gyakorlati megvalósulásáért megalkották a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelveket (szabályozások a kötelezően elérendő célok érdekében). A védettséget élvező területeket az ott található, általában veszélyeztetett, sérülékeny, ritka, úgynevezett jelölőfajok és élőhelyek alapján határozták meg.

A Natura 2000 területeken történő gazdálkodás során a természetvédelem céljait kell előnyben részesíteni. A magyarországi Natura 2000 területek megőrzésére a 275/2004-es kormányrendeletben megállapított szabályok vonatkoznak. Hazánk ezen területeire tájegységenként külön-külön kezelési tervet készítenek. Ezekben foglalják össze azokat a szempontokat, amelyek figyelembevételével az adott élőhelyek fenntartása és minősége biztosított lesz. Bár ezek a tervek csak ajánlások, nem előírások, fontos iránymutatást adnak a területek kezeléséhez a gazdálkodóknak.

Többkorú fákból álló bükkös a Soproni-hegységben
Többkorú fákból álló bükkös a Soproni-hegységben

Az erdő kezelésére időbeni és térbeni szabályok egyaránt vonatkoznak. Az erdei életközösség védelmében fontos, hogy lehetőleg akkor dolgozzunk, amikor azt a legkevésbé zavarjuk: főleg télen, nyugalmi állapotban. Nem végezhetők gazdálkodási tevékenységek például a madarak költési, vagy éppen vízpartokon a békák vonulási időszakában, és vegyes virágok virágzásakor sem.

Kiemelten fontos az erdei tisztások, cserjések, erdőszegélyek kialakítása, fenntartása, valamint a holtfa- és hagyásfacsoportok, odvas fák meghagyása. Ezek ugyanis színesítik az erdei élőhelyet, térben és időben is nagy változatosságot jelentenek az erdei életterekben.
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: