0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Egy színen jobban fut a szem

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület bemutatóinak egyik dísze Gyurkovics László pápai tenyésztő fogata.

Egy év a lovastanyán

Tavasszal, nagyrészt március-áprilisban ellenek, vagy ahogy László mondja: megcsikóznak a kancák.

Május végén mennek ki a legelőre, ilyenkor egy mén köztük van. A csikókat szeptember-októberben elválasztják. Ősszel természetesen behajtják az állományt a legelőről a téli szállásra: a kancák a tanyán kialakított féltetők alá, a csikók, amikből 8-10-et szokott László meghagyni saját magának, pedig egy másik szállásra kerülnek.

8 hektár legelőn vannak az állatok, amit 3-4 hónap alatt le is legel az állomány. Lászlónak van valamennyi földje, amin takarmányt termel, de azért vásárolnia is kell. A lovak zabot és fűszénát kapnak. Télen az állatok több abrakot kapnak, illetve a kancák vemhesség és szoptatás idején is.

Nyaranta zajlik a lovak oktatása, kocsiba szoktatása, kiállítási szereplésre való felkészítése. Ahogy László meséli, mindent az édesapjától tanult, és ebben is az általa megteremtett hagyományt viszi tovább: ezért a kancafogat, mellette a csikókkal.

Ugyanígy a tenyésztendő színeket is megörökölte László: a szürke és a fekete piacképesebb, mint, mondjuk, a szattyán pej – azt tízből talán ha ketten szeretik. És furcsa mód a színek közt nem a fekete a nyerő, a hidegvérűben Európának ezen a felén a szürke a kedvenc.

– A csikók 3 évig szabadon vannak, hadd tudjanak mozogni, a lábuk tudjon erősödni. Ez biztosítja, hogy később jobb lábú állat legyen majd belőlük.

A takarmányozásuk is eltér a felnőttekétől: abraknak csak zabot kapnak. De a felnőttek sem csak állnak télvíz idején. A téli szállás karámjai is nagyok, de ki is szoktuk őket engedni az udvarra úgy, mint amikor fényképeztétek őket.

A tenyésztés

A pápai gazdaságban jelenleg 3 tenyészmén és 5 ménjelölt van, utóbbiak egy-kétévesek, és a többi csikóval egy másik telepen vannak. A 30 tenyészkanca nagyjából fele-fele szürke és fekete.

László a tenyésztés során elsősorban a beltenyésztés elkerülésére törekszik, de mivel a piaci igényeket igyekszik kielégíteni, nem vág bele a ménvonal tenyésztésébe. Méneket, pontosabban méncsikókat természetesen saját használatra minden évben más tenyészetből vesz és felneveli őket, a saját fiatal ménjeit pedig ménvizsga után eladja, hogy elkerülje a rokontenyésztést.

A csikóvásárlást egyébként kicsit lutrinak tartja, van, amelyik nála szépen kifejlődik, másik pedig nem. Ő is osztja az a nézetet, miszerint fontos egy csikónál megnézni a felmenőit, de egy tenyészmén értékéről a legtöbbet a csikói árulnak el.

– Volt nekünk is olyan tenyészménünk, akitől a származása alapján kiváló csikókat vártunk, ám mégsem lettek azok. Jelenleg a 3 tenyészmén, a 6469 Pereked-145 Rabló, valamint a 6864 Pereked-84 Csocsesz magyar hidegvérű, és a Franciaországból származó 6576 Percheron-25 Nílus tenyészmének az istállóban várják a tavaszt, míg a kancák a téli szálláson még a féltető alá se nagyon húzódnak be a januári eső elől.

Nílus egyébként a harmadik percheron mén, amit László 15-20 év alatt Franciaországból hozott, de nyolc kancát is vásárolt a galloktól. Volt egy igen hosszú életű percheron ménjük, ami 17-18 éves „szolgálata” alatt nagyon sok szép csikót nemzett itt, Pápán.– Azért jó döntés a francia fajtával való keresztezés, mert ritka az olyan őshonos magyar hidegvérű, ami elég magasra megnő. Vastagnak vastagok, de az idegen vér elengedhetetlen, hogy szép nagy lovak legyenek. Azt találják az emberek szebbnek.

Én már láttam olyat is, aki hátasnak vitt, sőt itt a környéken többen is vettek egy-két lovat csak azért, hogy a ház körül, egy nagyobb udvarban tartsák. Úgy bánnak vele, mintha kutya vagy macska lenne. Ott nem birka nyírja a füvet, hanem ló.
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: