0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Ha kistermelő vagy, töltsd ki Te is, nem bánod meg!

A rohanó mindennapokban a legtöbben ódzkodnak attól, ha bármiféle plusz feladat nyomja a vállunkat. Ám emiatt gyakran siklunk át olyan lehetőségeken, melyek akár hasznosak is lehetnek számunkra, és nem csupán felesleges időpazarlásnak minősülnek.

Mit mutat?

A kitöltés mindösszesen 10-15 percet vesz igénybe, egyszerű, egyértelműek a kérdések, és hamar megtudhatjuk az eredményt. Az online lehetőségnek köszönhetően mindezt könnyedén elvégezhetjük az otthonunkból, teljesen ingyenesen. Az eredmény pedig igencsak részletes, táblázatba foglalja a szarvasmarha-korcsoportonkénti kibocsátást – direkt- és indirekt kibocsátások –, az üzem kibocsátását és a termékekre vetített kibocsátását is. Végül összefoglalja az ágazat kibocsátását éves vonatkozásban, illetve élősúlyra és termékekre vetítve egyaránt.

Az ÜHG-forrásokat százalékosan összesíti, amely adat rávilágít arra, a gazdálkodásban melyik az a folyamat, ami a legnagyobb mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásért.

Az elemzés minden üvegházhatású gáz kibocsátott mennyiségét feltünteti korcsoportonként. Átlagosan nyolc tehénnel számolva, mélyalmos tartásmód mellett 44,545 tonna CO2-ekv/üzem az elsődleges kibocsátások összege. Ezt az információt levetítettem a termékek károsanyag-kibocsátására, és 0,767 kg CO2-ekv/tej kg értéket kaptam. A gazdaságunk esetében viszonylag alacsony termelési szinttel rendelkező állományról beszélünk – többségében magyartarka egyedek –, ami azért fontos szempont, mert egy tehén fenntartásával egységesen kevesebb tejet termelünk meg, vagy ha ezt megfordítom, ugyanannyi tej megtermeléséhez több tehénre van szükségünk. Ez a megállapítás a következő gondolatsor által nyer értelmet.

Mire használható?

Az összes ÜHG-kibocsátásunk több mint 90%-a az emésztésből (76,56%) és a trágyakezelésből (16,35%) származik, mely arra enged következtetni, hogy a leghatékonyabban a trágyakezeléssel lehet a kibocsátáson csökkenteni, ám ennek pontos megoldását a kalkuláció további használatával tervezem kikövetkeztetni.

Hiszen, amennyiben a kalkulátort ugyanezekkel az adatokkal kitöltöm, és vál­toztatok a trágyakezelés módján, akkor az eredményekben látható különbségből kiütközik majd, mely opció – az almos vagy mélyalmos trágyakezelés, a trágyázások gyakorisága, kitermelt trágya fedett vagy fedetlen tárolása – a leghatékonyabb.

Természetesen az energiahordozók felhasználásával is sokat spórolhatunk. Az éves szintű felhasználás összesítése engem is ráébresztett arra, hogy ugyan a károsanyag-kibocsátásunk kisebb részét teszi ki, ám az anyagi ráfordításban jelentős részt képez, így ennek csökkentése is hozzájárulhat a vállalkozás sikerességéhez.

Hiányolom az elemzésből, hogy nem ad meg egy standard értéket, melyhez viszonyíthatnám saját eredményeimet, így egzakt módon megállapíthatnám, mennyi változásra lenne szükségünk, hogy tehessünk valamit a fenntarthatóságért.

Az eredmény átolvasásakor fogalmazódott meg bennem az a felismerés, hogy nem véletlenül kértek meg a kitöltésre.

Valóban, még mi, kistermelők is tehetünk a fenntartható gazdálkodásért, a klímavédelemért, és nem mellékesen csökkenthetjük ezzel a költségeinket is.

A kalkulátor jól összefoglalja energiafelhasználásaink mértékét, így elgondolkodhatunk, mi az, amin tudunk változtatni a saját és mások érdekében egyaránt. Egyrészt hatékonyan csökkenthetjük költségeinket, energiát, s így pénzt spórolhatunk, melyből akár fejleszthetjük vállalkozásunkat, másrészt tehetünk egy lépést a fenntartható jövő irányába.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: