Magyarország – nehéz kezdet
Viszont több okból is kudarcot vallottak. A tagokat nem a környékről toborozták, így sokaknak igen messze volt a kert, nagyon gyorsan le is morzsolódtak. A másik gond az volt, hogy nem egyéni ágyásokat csináltak, hanem kommunában művelték a területet, így követhetetlenné vált, hogy ki mennyi időt tölt a kertben, mennyire veszi ki a részét a fenntartásából. Az első szezon után abba is hagyták.
2011-ben indult a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében a Lecsós kert a Millenáris parkjában, majd két év működés után elég haragos körülmények között megszűnt. Nem volt átgondolt és kiépített a kert, például nem volt vízhálózat, kerítés, közösségfejlesztés, kertészoktatás, és a kertvezetés sem volt megoldva.
2012-ben alapítottam az Első Kis-Pesti Kertet a 19. kerületben a helyi önkormányzattal közösen. Jelenleg is tökéletesen működik, ráadásul az elmúlt évtizedben kivirágzott, összenőtt, burjánzik a kert.
Éveken át minden évben megnyerte a Legszebb Konyhakertek országos versenyt közösségi kert kategóriában, tavaly végül megkapták az örökös díjazott címet is.
| A Városi Kertek Egyesület keretében 2011 óta nyolc közösségi kertet alapítottam Budapesten és Szentendrén. Minden kert a helyi önkormányzat telkén, önkormányzati beruházásként valósult meg, és a környék lakóiból toboroztuk a közösségi kertészeket. Kertvezetőként az én feladatom a kertközösség fejlesztése, a kertkoordináció volt, illetve sikeresen végigvinni az első szezont. Ebbe beletartozik a tervezéstől kezdve az oktatáson át az első szezon sikeres befejezése és minden, ami a közösségi kertműveléssel együtt jár.
Minden kertalapításnál a cél az, hogy egy éven belül a közösség önjáróvá váljon, a következő szezontól önmagukat megszervezve működtessék tovább a kertet és a közösséget, én pedig elhagyom őket.
Sok szempontból egyfajta szervezetfejlesztési folyamat történik, ahol a szervezet maga a kertközösség, a cél pedig a kert folyamatos fenntartása, működtetése. |
A második részben a közösségi kert alapításának folyamatáról lesz szó.
Szerző: Rosta Gábor
Ez is érdekelheti:
A városi kertben több terem, mint a hagyományos gazdaságban?
