– A nagydorogi egyesület alapításakor a tagok között voltak king-, texán- és strasszertenyésztők. A magyar galambászat korábban Európa élvonalába tartozott, Pest és Békés megye nagyon erős volt ebből a szempontból. De idővel megfogytak a galambászok, nagyon kevés a fiatal, sokaknak nincs meg a kitartása ehhez, és elcsábítja más hobbi, például a vadászat vagy a lovaglás.
Az az igazi, ha a kiállításokon olyan egyedekkel nevez az ember bírálatra, melyek nála keltek ki, tehát nemcsak tulajdonosa, hanem tenyésztője is a galamboknak. Ez egy hosszú folyamat, az eredmények hosszú távon köszönnek vissza. Jó galambot hiába vesz az ember, ha nem tudja, mit tegyen vele. Nem minden a pénz, sok időt és tanulást kell beletenni az eredményekért, és érzéke is kell legyen a tenyésztéshez. Egy jó formát, alakot, tollszerkezetet rokontenyésztéssel lehet javítani, és átvinni egyik generációról a másikra. Ugyanazzal a hibával nem szabad párba állítani galambokat. De arra is figyelni kell, hogy a beltenyésztés miatt ne romoljon le az állomány, azaz egy rokonkeresztezés után az utódot már vérfrissítésként egy nem rokonnal kell összehozni.
– hangsúlyozza Kovács László.
A galambász kiemelte, hogy e hobbinak az is nagy előnye, hogy rengeteg különböző szakmájú, társadalmi helyzetű embert hoz össze, akik e közös hobbi nélkül valószínűleg soha nem találkoznának. Valamint sok, az élet más területein is hasznosítható tulajdonágát fejleszti az embereknek a galambászat, ilyen a kitartás és a precizitás.
Ezzel lehet tervezni, hogy egyre jobb tulajdonságokkal rendelkező fiókák keljenek ki. Az is komoly precizitást igényel, hogy a strasszerek számának megfelelő vagy azt meghaladó dajkagalamb-állományt kell fönntartani, hogy amikor egy pár strasszer letojik, legyen olyan dajkapár, mely szintén akkor, maximum három napos eltéréssel tojt.
A kiállítási felkészítés is egy külön folyamat, a madaraknak szelídnek kell lenniük, és a legjobb formájukat kell mutassák a kiállítási ketrecben. Előtte pedig nem árt egy kis „fodrászkodás”, a mintázatba nem illő tollakat ollóval egyesével kell kivágni, így a következő vedlésig azok nem nőnek ki újra.
– hangsúlyozza Kovács László.
A 45 év alatt az időközben megjelenő internet ugyan segíti a kapcsolattartást, ám a galambászok vásárlás és tapasztalatcsere esetén még mindig előnyben részesítik a személyes találkozást és egymás állományának a megtekintését, említette a szakember.
