Többen állítják: most, hogy a gabona ára a mélypontra süllyedt, érdemes nagyobb tételben csirkét nevelni, s a kifejlett egyedeket akár élő állatként, akár levágva értékesíteni…
Erre a felvetésre már Marosi György nagypaládi tenyésztő válaszol.
– Végül is a takarmány összetevői közül a szója, a halliszt, a napraforgó-pogácsa, illetve a külföldről beszállított premixek és gyógyszerek ára emelkedett a tavalyihoz képest mintegy 20-25 százalékkal – hangzik a felelet.
Egy nagy gond van csupán: a növendékállatokat meg kell venni. A szántóföldi növénytermesztők más években az eladott termény árából teremtették elő ezt az összeget, ám az most egyszerűen nem áll rendelkezésre. Mivel nap mint nap tapasztaljuk, hogy nagy a baj, s hogy a korábbi évtizedekben jól bejáratott rendszer egésze forog veszélyben, segítségképpen bartert ajánlottunk mezőgazdászainknak: a beszállított terményért cserébe csibét kapnak tőlünk. Az üzlet, ha lassan is, de beindul, hisz megtapasztaltuk már az előző években is, hogy a kapirgáló tyúkok iránt jelentős a kereslet. Ugyanúgy megfigyelhető az a tendencia is, hogy a jelentősebb baromfitenyésztők számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a késői, júniusi partiból származó csibékre nem találnak vevőt, így azt nekik kell felnevelniük és értékesíteniük a világháló segítségével, illetve a falusi boltokon keresztül.
Méhészet – pang a piac
A korai kitavaszodás mind a gyümölcsfák, mind a méhek számára komoly veszélyeket rejt, emlékeztetnek rá a kárpátaljai szakemberek. Márpedig a megszokottnál jóval korábbi időpontban, már február végén, március elején lezajlott megyénkben a méhek tisztuló repülése, s ezzel együtt intenzív élet indult be a kaptárakban. A méhanyák szorgosan rakják le petéiket, rohamosan nő a fiasítások száma.
