Mindamellett a korai kitavaszodás számos kockázattal is jár. Mivel is?

– Legfőképpen azzal, hogy beköszönt egy többnapos lehűlés, és szorgos rovarjaink jelentős része elpusztul – vázolja a lehetőségeket Mezei Sándor nagybégányi méhész. – Ugyanis hiába van felhalmozva több kereten is méz a kaptárakban, a méhek ahhoz ilyenkor nem nyúlnak, mivel a génjeikbe kódolt parancsnak megfelelően a fiasítás melegen tartására fordítják összes energiájukat, ezeket a kereteket egy pillanatra sem hagyják el. Csak reménykedni tudunk benne, hogy a keményebb mínuszok továbbra is elkerülnek bennünket, és folytatódik a méhcsaládok gyarapodása. Egyébként a korai tisztuló repülésnek van egy fontos pozitív hozadéka: így megelőzhetők a rovarjaink körében tavasszal fellépő hasmenés és az ezzel járó különböző betegségek.

Az ismerős méhészektől azt is megtudtuk, hogy az enyhe télnek köszönhetően az áttelelés sikeresnek mondható. De milyen folytatásban reménykednek a szakmabeliek?

– Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben a kárpátaljai méhészek legfőbb bevételi forrása a Szibériába, illetve az ország keleti részébe eladott műrajokból származott – emlékeztet rá Biró Ferenc izsnyétei méhész. – A teljeskörű háború óta az oroszországi kivitel teljesen megszűnt, és a sok bizonytalansági tényező miatt az Ukrajna keleti részében tevékenykedő méhészek is csupán enyhe érdeklődést mutatnak a műrajok iránt. Ezek értékesítése amúgy májusban lenne esedékes. Tavaly az ismeretségi körömben még mintegy 3500 fiatal méhcsaládot sikerült értékesíteni, ám idén már ennek a mennyiségnek a felével is elégedettek lennénk. Mit mondjak? Pang a piac, az Európai Unió országaiba irányuló kivitel szinte teljesen leállt. Mindez tükröződik a méz nagybani felvásárlási árán is. Míg a 2023-as esztendőben egy kiló mézért a nagykereskedők 640-650 forintnak megfelelő összeget fizettek, ma már – továbbra is messze az önköltségi ár alatt – csak 420-440 forintot hajlandók adni érte.

No és a helyi értékesítés?

– A háború miatt kevesen maradtunk, így településeinken jelentősen visszaesett a mézforgalom. Pedig az árak három éve változatlanok.

Lehet-e valamilyen külső segítségre számítani?

– Meglepő módon, igen. Az ENSZ világélelmezési szervezete, a FAO pályázatot írt ki az ukrajnai méhészek megsegítése céljából. A projekt legjelentősebb támogatója Németország. A helyi önkormányzatoknál hivatalosan bejegyzett méhészetek eszközbeszerzésre – például kaptárakra, mézpergetőkre – kérhetnek támogatást. Az érintetteknek nálunk, Bereg-vidéken a méhészek beregszászi járási szervezeténél kell jelentkezniük. Itt kapnak részletes felvilágosítást és más segítséget.

A korai kitavaszodás után milyen folytatásban reménykednek?

– A gyümölcsfák elhúzódó virágzásának köszönhetően még heteken át gazdag méhlegelő áll hasznos rovarjaink rendelkezésére. Bízunk benne, hogy nem fagy el az akácvirág, és a hárs is szép hozammal örvendeztet meg bennünket. Abban is bízunk, hogy később, a sok helyen fel nem szántott, be nem vetett táblákon növő mezei virágok bőségesen ellátják majd méhcsaládjainkat. A nyár második felében pedig jön a napraforgó. De jól tudjuk, az élet csak akkor tér vissza a rendes medrébe, ha elmúlnak a harcok és ránk köszönt a várva várt béke.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.