Az emberi agy több tízmilliárd idegsejtje elektromos és kémiai jelek segítségével dolgozza fel majd továbbítja az információkat. Ezek a speciális sejtek üzeneteket küldenek az agy különböző részeihez valamint kapcsolatot tartanak a test többi része (szervek, izomzat) között.

Még ki sem ismertük teljesen az ellenséget

Az agy az idő előrehaladtával kicsit zsugorodik, ám nem veszít el nagy számban neuronokat. Az Alzheimer-kór esetén azonban a károsodás kiterjedten jelentkezik, mivel számos neuron válik működésképtelenné, és hal el, miután elveszíti kapcsolatát más neuronokkal.

Korábban, de nem elég korán

A diagnosztikai eszközök fejlődése lehetővé teszi, hogy a korábbinál sokkal hamarabb lehessen pontos diagnózist felállítani a betegség meglétét illetően, mely egyébként már a klinikai tünetek megjelenése előtt évtizedekkel elkezdődik.

Káros anyagok felhalmozódása

Mind tudjuk, hogy ha valahol szünetel a szemétszállítás, idővel elszabadul a pokol. Egyre nagyobb lesz a káosz, majd megjelennek azok az állatok, melyeknek a helyzet paradicsomi állapotokat ígér. Talán az agyunkban is valami hasonló történik?

A jól működő mikrogliák szavatolják a rendet és a tisztaságot az egészséges agyban. Ám bizonyos okból a mikrogliák meghibásodhatnak, ezért nem tudják megfelelően elvégezni a feladatukat. És ha a mikrogliák nem távolítják el a hulladékokat, a felesleges sejteket, kóros fehérjehalmokat -beleértve a béta-amiloid plakkokat- az asztrociták reagálnak a szorult helyzetbe került mikrogliákra, mely következtében krónikus gyulladásos folyamat alakul ki. Ez az, amit mi Alzheimer-kórként ismerünk.