Jégeső utáni teendők, hogy csökkentse a gazdasági károkat

Elhárításának újabb módjai

Az összes, jelenleg használt, bizonyítottan hatásos jégeső-elhárítási módszer alapja a reagens (magvasító) anyagok (pl. szárazjég, kaolin, fémoxidok, ólom- és ezüst-jodid) kijuttatása a felső légrétegekbe azért, hogy befolyásolják a jégképződést, csökkentsék a jégszemek méretét. A ma leginkább használatos anyag a mikron méretű ezüst-jodid (AgI), ami elősegíti a túlhűlt vízcseppek fagyását. Így több, de kisebb jégszemkezdemény alakul ki és ezek egymással versenyezve összegyűjtik a még folyékony halmazállapotú vízcseppeket. A kisebb jégszemek lassabban esnek a földre, hosszabb időt töltenek az alsóbb meleg légrétegekben, és mire a földre hullnak, nagy részük elolvad vagy apróbb lesz. A nagy jégdaraboknak nincs idejük elolvadni, így nagy robajjal a földre hullnak.

A háttérmagvasítás célja, hogy a jégmagképző anyag részecskéi már a zivatarfelhő kialakulása előtt a szükséges koncentrációban jelen legyenek a jégesőképződés szempontjából fontos teljes légtérfogatban. Az úgynevezett feláramlás magvasításakor az ezüst-jodidot repülőgép viszi fel a magasba és bocsátja ki a zivatarcella közvetlen közelében. Végül a közvetlen injektálás a leghatékonyabb módszer, amikor a reagens (ezüst-jodid) részecskéket a földről kilőtt rakéták közvetlenül juttatják a légkör megfelelő helyére.

Az 1960-as évektől kezdődően vezették be a jégkárokra kötött biztosítást, ami hosszú időn át nagy segítség volt a kieső jövedelem pótlásához. Ezeket a rendszereket akkor oszlatták fel, amikor az Állami Biztosító megszüntette a támogatást. Ezután 1991-ben megalakult a Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés Baranya, Somogy és Tolna megyékre kiterjedően. Alapító tagjai az állam, száz mezőgazdasági nagy­üzem, két biztosítótársaság (ÁB-Aegon Rt., Hungária Biztosító Rt.), és az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az egyesülés radarközpontja a Mecsekben, a Hármas-hegyen található, ahol a megfigyeléseket május1-je és szeptember 30. között végzik, a védekezés Vortex típusú talajgenerátorokkal történik, évente 40-50 beavatkozással.

Teljes biztonsággal nem lehet alapozni a korszerű védekezési módszerekre sem, mert nem nyújtanak tökéletes megoldást, megmaradnak a jégütéssel okozott károk. A jégverte szőlőtőkéket és támrendszerüket helyre kell állítani. A klímaváltozás miatt gyakorivá vált zivatarokkal hirtelen előforduló jégesők nagy stresszhatást okoznak nemcsak a szőlőtőkéknek, hanem a szőlészeknek is. Sok szakember, látván a károkat, bizony elkeseredik és tanácstalan. A következőkben néhány javaslat segítheti őket.

A legbiztosabb védekezés a jégháló, amit főként a nagy értékű ültetvények fölé érdemes stabilan felszerelni. Ilyenek a szaporítóanyagot adó alany- és nemes-törzsültetvények, vagy a csemegeszőlő-ültetvények. A jégháló és a hozzá tartozó támrendszer kiépítése igen költséges beruházás, de a jégsávos termőhelyen nagy veszteségtől óv meg. Ezenkívül alkalmanként a jégháló nyitása és zárása többletmunkát igényel.

Gyors vegyszeres kezelés

A jégverés után mindjárt az első feladat a tőkék kezelése, a sebek vegyszerekkel történő befedése. A jég mérete, ütésének ereje szerint a tőkén keletkezett kisebb-nagyobb sebek kaput nyitnak a betegségeknek, például a gyökérgolyva, szürkepenész vagy fakórothadás fertőzésének. Nagyon fontos, hogy a jégverést követően azonnal (12 órán belül) védekezzünk, mert utána már nem hatásos a kijuttatott szer a sebek védelmére. Korábban a réztartalmú (bordóilé vagy/és rézkénpor) szerek kiszórását javasolták, ma ajánlatosak még a folpet, a pirimetanil hatóanyagú készítmények. De a biológiai gombaölő szer, a Vintec (200 g/ha) 100-200 liter vízzel kipermetezve is igen hatékony lehet a sebek kezeléséhez.

A tőkéken korrigálni kell a károsodott részeket. Aszerint kell eljárnunk, hogy a jégverés melyik növekedési és fenológiai stádiumban érte a növényeket. Alapszabály, hogy a jégverés után két hétig türelmesen hagyjunk meg minden zöld részt, hogy azok még asszimiláljanak és erősítsék a tőkét, ezért várjunk még a visszametszésekkel és késleltessük a csonkázást is. A várakozás alatt ugyanis már látszik a keletkezett kár, ami irányt szab döntéseinkhez. A hajtásokon keletkezett károkat metszéssel tudjuk korrigálni úgy, hogy azokat a sértetlen részig vágjuk vissza. A visszavágással hónaljhajtásképzésre késztetjük a hajtást. A nyár elejei jégeső után még erőteljesen kinőhetnek a hónaljhajtások és őszig teljesen beérnek.

Ha a jégütés vagy az erős szél eltöri a hajtást, akkor alatta a hónaljhajtások előtörnek és a termékeny fajtáknál virágot, abból másodtermés hoznak.