Új telepítésekben
Az újonnan létesített ültetvényekben a törzsek kialakításához meghagyott hajtásokat károsítja a jég. Ha bármilyen törzsvédőt (nyúlhálót, dobozt) használunk a kiültetett növények védelmére, az nemcsak a vadtól, hanem a jégesőtől is véd, a benne lévő hajtások alsó része alig károsodik.
Ha nem sérült a hajtás alsó része, és vastagsága is megfelelő, akkor azt az ép részig vágjuk vissza, így a felső rügyeiből kifejlődő hajtásokkal folytatni lehet a törzs nevelését.
A megmaradt rügyekből kifakadó hónaljhajtások adják majd az új asszimiláló felületet, ami a jövő évi termőalapot fogja képezni. Ezek a tárgyévben már nem hoznak termést, de életben tartják a tőkéket és ezekben a rügyekben még kialakulhatnak a jövő évi fürtkezdemények. Ha még lehet, akkor a biztonság kedvéért a törzsek kineveléséhez kétszer annyi hajtást hagyjunk meg. A vegetáció későbbi szakaszában ugyanis még előfordulhat jégeső, és több hajtás meghagyásával nagyobb valószínűséggel maradnak köztük épek, amikből az új törzs nevelhető.
Termő ültetvényekben
Hajtásnövekedés idején (május, június), amikor a hajtások intenzíven nőnek és csak a leveleket tépi szét a jégütés, akkor minden levelet hagyjunk meg.
A nagyon roncsolódott levelek maguktól elszáradnak és lehullnak.
Ha szőlővirágzás előtt vagy idején súlyos jégverés éri a hajtásokat, akkor vagy teljesen, vagy kisebb kárnál, az alsó ép rügyek esetén egy-két rügyre vágjuk vissza a hajtásokat. Ilyenkor még a meghagyott rügyek teljes erőre törhetnek. A hajtások nyár végéig kifejlődnek és beérnek.
Ha szőlővirágzás után éri a tőkéket a jégverés, akkor csak annyi hajtást hagyjunk meg – természetesen a kevésbé károsodottakból –, amennyi a jövő tavaszi metszéshez szükséges, a roncsoltakat pedig vágjuk le tőből. A meghagyott hajtásokat ekkor már nem tanácsos egészen rövidre metszeni, mert az újak kifejlődéséhez már nem lesz elég idő és nem fognak jól beérni. Különösen akkor nem, ha már korán ősszel megérkeznek a fagyok. A meghagyott, esetleg sérült hajtásokból beérett vesszőket jövő tavasszal érdemes rövidre visszametszeni.
Ősszel, amikor a legtöbb szőlőfajta érik, szerencsére nem gyakoriak a jégesők. Ha mégis érett fürtöket ér, akkor azokat mielőbb le kell szüretelni és feldolgozni, különben a sebzett fürtök megrothadnak, megecetesednek.
A csemegeszőlőnél, ha a jégverés a fürtök/bogyók fejlődésének kezdetén történik, akkor utána érdemes cizelláló ollóval kivágni a sérült szemeket a fürtökből. Többletmunkával ugyan, de szerencsés esetben a fürtök még megmenthetők, a bogyók benövik a hiányos fürtrészeket, és a fürtök teltek és piacképesek lesznek.
