0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 3.

Jégeső utáni teendők, hogy csökkentse a gazdasági károkat

A csapadék különleges, szilárd halmazállapotú formája a jégeső, ami igen nagy gazdasági károkat okoz.

Azok a hajtások, amelyeken a sebek a vesszőérés fázisában is megmaradtak, szaporításra alkalmatlanok. A mélyen sebzett vesszőrészeken baktériumok (pl. gyökérgolyva) vagy gombák (pl. a fakórothadás) telepszenek meg, az ilyen egészségi állapotuk miatt szintén szaporításra alkalmatlanok, és a tőkéken sem hagyhatók meg termő szálvesszőnek, mert tavasszal a kötözéskor eltörnek, vagy év közben nem bírják megtartani a fürtöket és akkor pattannak el.

Az előző évben súlyosan roncsolt vesszőket tavasszal érdemes rövidre metszeni, hogy az új hajtások megerősödjenek és remélhetően teljes hosszban még abban az évben jól beérjenek.
szőlő jégeső után
Súlyos jégkár érte a fürtöt, ez már menthetetlen

Ha a jégverés borzasztóan nagy, ugyancsak várni kell a döntéssel a tőkék sorsáról. Beregszászban szemtanúja voltam olyan erős jégverésnek, amikor a termő szőlőtőkékről minden zöld részt levert a jég és a törzsek hajtások nélkül, csupaszon álltak, a levelek, a hajtások mind a földön hevertek. Ott legalább két hetet vártak, amíg a tőke többéves részein kihajtottak a rejtett rügyek és a hajtások életben tartották a tőkéket, persze termés nélkül.

A szőlő szabályozza önmagát ilyen stresszhelyzetben is: az új hajtások szépen fejlődnek a vegetáció végéig és a tövi részük annyira beérik, hogy a következő év tavaszán rövid csapokra visszavágva új életet kezdhetnek.

Súlyos jégkár esetén egy-két termőév kieshet, de az ültetvény életben marad. Azt előre kell látni a szakembernek, hogy a tőke mely részéig kell visszametszeni, hogy az a jövőben jó alapot adjon a termésnek.

Szőlőiskolákban sűrűn, egységnyi felületen sok egyedet nevelnek, tehát még nagyobb a kár. Amennyiben kis sebeket ejtett az oltványokon a jég, akkor nyugodtan ültethetők, csak a nagyon megsebzett oltványokat kell selejtezni. Kiegyenlített tápanyag-gazdálkodásnál a zöld részek szöveti felépítése kedvező lesz és jól ellenáll a jégütésnek. Ha azonban például túl sok nitrogént adunk az ültetvénynek, a tőkék szövetei fellazulnak és érzékenyek lesznek a jégverésre, ezért nagyobb károk keletkeznek.

Érdekes megfigyelést tett Babó Tivadar kertészmérnök az általa kifejlesztett csüngő kordonos tőkeművelésmódnál, amit Kékfrankos és Leányka tőkéknél alakított ki.

Ennél a művelésnél a csüngő karokon nagyon rövid termőrészeken rövid hajtások fejlődnek, amelyeken a levelek bőrszövete megvastagszik, a levelek korábban öregednek. Ezek a vastag, rugalmas levelek szinte hiánytalanul átvészelik a jégütéseket.

Összegezve tehát a tennivalókat, a jégeső után rövid időn belül, lehetőleg azonnal kell permetezni a sebek védelmére, a megtépázott zöld részeket pedig minél tovább a tőkéken hagyni. Amikor a tőkék válaszolnak a jégverésre a rügyeik kihajtásával, akkor kell megtalálni a végleges megoldást, és a sérült részeket levágni.

Fontos, hogy a visszavágás után megmaradt részek épek legyenek, amik a jövő évi termőalapokat biztosítják.
Ez is érdekelheti:
Forrás: Kertészet és Szőlészet