Időben eltolva jelennek meg a pályázatok a kis- és a nagyvállalkozások számára, és nem is a teljes keret nyílik meg idén júniusban és júliusban, hogy legyen még egy pályázati kör, mondta Juhász Anikó. Idő van bőven, 2029-ig kell lekötni az összes forrást.

Komplex megközelítés

Az utóbbi években 30%-kal javult a hazai élelmiszeripar hatékonysága, de még mindig elmarad a feldolgozóiparon belül, értékelte az ágazatot Felkai Beáta Olga. A lendületesebb fejlődéshez fontos, hogy saját, dedikált forrás álljon az ágazat rendelkezésére. Segíti az előrelépést, hogy megalapult a több szakminisztérium képviselőiből álló innovációs munkacsoport, és a komplex fejlesztésekre akár 5 milliárd forint is igényelhető, így nem kell külön-külön pályázni egyes lépésekre, beszerzésekre. 2021-től méretbehatárolás szerint pályázhattak a vállalkozások, a kicsiknek kiírt 50 milliárd forintos keretből 8,5 milliárd forintot ítéltek meg, komplex beruházásokra pedig 233 milliárd forintot. Most nincs ilyen méretbeli megkötés, és

Éder Tamás is azt hangsúlyozta, hogy a komplex megközelítés vezethet eredményre, mert nem minden beruházás nyereséges önmagában, kell hozzá például a melléktermékek feldolgozása is. Azt is hozzátette, hogy a tervezettnél nagyobb támogatási intenzitás már felelőtlen kockázatvállaláshoz vezethet. Nagy előrelépés, hogy sikerült kigyomlálni a pályázatból azokat az előírásokat, amelyek gátolták a felhasználását, például a cégméretet vagy a munkaerő-megtartást. Fejlesztési támogatásra a bel- és a külpiac ellátása érdekében is szükség van, hangsúlyozta, különösen azért, mert az utóbbi években csökkent a hazai termékek részesedése az élelmiszerforgalmon belül. Így a hazai piacra szánt tömegtermékek esetében is fejlesztésre van szükség, egyes termékeknél modernizálni és bővíteni kell a termelést. Éppen ezért a pályázatok elbírálása során nagy figyelmet fordítanak az üzleti terv megalapozottságára. Elérkezett az idő a robotok és a digitális megoldások bevezetésére is, ami egy évtizede még nem volt lényeges szempont a beruházásoknál. Napjainkban a munkaerőhiány ebbe az irányba tereli a gyártókat.

Alapanyagtól a kereskedelemig

Az alapanyag-ellátás közös felelősség, hangsúlyozta Juhász Anikó, ezért is került be az együttműködés a támogatási intenzitást növelő lehetőségek közé: nagyobb eséllyel indul az a pályázó, aki beszállítói együttműködést köt. Más forrásokból támogatja a szaktárca az alapanyag-termelést, például az állat­alapú támogatással, a termeléshez kötött támogatással elsősorban az intenzív gyümölcstermesztés vagy egyes zöldségfélék esetében, de ezt segítik a beruházási támogatások is. Felkai Beáta Olga szerint

Ezzel párhuzamosan negyven­ezer élelmiszerkereskedelmi egység működik hazánkban. Nagyot változtak a fogyasztói szokások a Covid-járvány hatására, nőtt az alapanyag-vásárlás, előtérbe kerültek az egyadagos kiszerelések és a magyar termékek. Azóta hullámzó a hangulat az élelmiszertermelésben és -értékesítésben. Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években a kiskereskedők igyekeztek olcsóbb termékeket kínálni, ezért csökkent a magyar áruk forgalma. Most a rendelkezésre álló fejlesztési források megteremtik a versenyképességünk javításának lehetőségét.