vízhiány Szerző: Szabó Andrea
Debreceni Egyetem
Az előrejelzések szerint a 2050-re 9 milliárd főre növekvő világnépesség élelmiszerigénye a duplájára fog emelkedni. Bolygónk legnagyobb egyetemes kihívása tehát az élelmezésbiztonság megteremtése lesz.
Ennek érdekében elengedhetetlen a vízhiány és az élelmezés biztonsága közötti kapcsolatrendszer spektrális vizsgálata és értékelése nem invazív mérési módszerek felhasználásával.

A növény-talaj-víz kapcsolatrendszerének, valamint a növénytermesztési tér hidrológiai folyamatainak és vízháztartásának értékelése során validált spektrális adatsorokra támaszkodva modellezési módszerekkel dolgozhatunk. Ezek a modellek segíthetnek az integrált vízgyűjtő gazdálkodás követelményeinek megfelelő vízgazdálkodási stratégiák kidolgozásában a Tisza hazai vízgyűjtő területén. Műholdas idősoros adatok alapján regionális és farmszintű búza termésbecslő modellek kialakítása lehetséges a Tisza hazai vízgyűjtő területén.
A Landsat 8 NDVI és SAVI (Talajhoz Igazított Vegetációs Indexet – Soil Adjusted Vegetation Index) idősoros adatok alapján farmszinten az NDVI-alapú becslő modellek hibája 10 százalék alatti, míg SAVI-alapú becslő modellek hibája 5 százalék alatti. A Landsat 8 NDVI és SAVI idősoros adatképek alapján kidolgozott monitoring rendszerrel akár 6 héttel hamarabb is lehet megközelítő eredményeket adni még a búza betakarítása előtt.
Az öntözési technológiák hatékonyságának értékelésére a helyspecifikus öntözési technológia és a szórófejek teljesítményének vizsgálata szolgál. Az öntözési vizsgálatok révén meghatározható a vízeloszlás egyenletessége, az alul- és túlöntözött területek aránya, valamint a kezelési zónák optimális mérete és elrendezése. A vízeloszlás egyenletességét a Christiansen-féle egyenletességi együtthatóval, az alsó negyed eloszlásegyenletességi együtthatóval és a variációs együtthatóval számítva határozzuk meg.
A helyspecifikus öntözési technológiával felszerelt átfordulós lineár öntözőberendezés szórásegyenletessége homogén, az alul- és túlöntözöttség minimális.

A jégháló használatának vízforgalomra gyakorolt hatásának értékelése lombozat pigmenttartalmi, termográfiai, lombozatban mért vízpotenciál, stressz- és szárazanyag-tartalom alapján határozható meg Early Gold és Golden Reinders almafajtákon. Az almaültetvényben alkalmazott fekete jégháló pozitív hatással van a hő- és szárazságérzékeny almafajták, kiemelten a Golden Reinders almafajta vízháztartására, hő- és vízhiány okozta stresszel szembeni alkalmazkodására, amely a termés fizikai paramétereiben is megnyilvánul.
