Szerző: Gyekiczki Bernadett
Ezért áttekintjük, miért és hogyan hatnak egymásra, illetve azt is, mit tehetünk a víz talajban való megőrzéséért.
A talaj fizikai alkotóit tekintve, átlagosan 45 százalékban ásványi részekből, 25 százalékban vízből, 25 százalék levegőből és 5 százalék körüli szerves anyagból áll. A talaj és a víz az élelmiszertermelés, az ökoszisztémák és az emberi jólét alapját adják. Az egészséges talaj természetes szűrőként megtisztítja és tárolja a beszivárgó vizet. Az pedig oldószerként, a sejtek állapotát fenntartó anyagként és szállítóközegként szolgálja az élő szervezeteket.
Talaj az időjárási szélsőségek viharában
Az időjárási szélsőségek példájához elég a múlt hónap átlaghőmérsékletére gondolnunk, mely az elmúlt 120 év messze legmelegebb februárja volt. Bár az őszi időszak a legtöbb helyen bőséges volt csapadékban, a szokatlanul meleg, száraz tél felveti a tavaszi aszály veszélyét. Magyarországon 4 aszályossági zónát különítünk el, melyből a legsúlyosabb, I. zónába tartozik az ország körülbelül 40 százaléka. Ezen a területen fekszik mezőgazdasági területeink háromnegyede.
Az integrált talaj- és vízgazdálkodás megfelelő eszköz lehet a talaj rezilienciájának felépítésére, azaz fokozhatjuk a talajunk ellenállását olyan szélsőséges éghajlati eseményekkel szemben, mint az aszály, erózió és a porviharok kialakulása.
Mit tehetünk a vízmegtartásért? talaj
Jól jár, aki az áttelelés előtt elegyengetett, porhanyós talajfelszínt tudott kialakítani, mely vízbefogadásra alkalmas, ugyanakkor mérsékelten vízvesztő. Érdemes gondoskodni a talaj takarásáról is, akár mulcshagyó tarlóhántással, akár takarónövénnyel tesszük azt.
Okszerű alkalmazásuk a szerkezetépítésen, árnyékoláson keresztül jelentősen hozzájárulhat a vízkészlet gyarapításához, főként a nyári extrém hőhullámok esetén. A talajt takaró, élő vagy holt növényi részek védik a talajt a közvetlen sugárzástól, a csepperóziótól és elősegítik a vízbeszivárgást, csökkentve a veszteségeket. Az erős, visszatérő aszály sújtotta területeken érdemes szerkezet- és szervesanyag-kímélő technológiákat alkalmazni (pl. forgatás kerülése).
Az erózió elleni küzdelemben, a vízmegtartásban és aszálykezelésben kritikus tényező a talaj vízbefogadó képessége. Ezért a művelt rétegben gondoskodnunk kell arról, hogy vízzáró réteg ne alakuljon ki.
