0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 7.

A víz szerepe a permakultúrás gazdaságban

A rendelkezésre álló víz befolyásolja a permakultúra típusát egy adott helyszínen.

Az elérhető és hasznosítható víz mennyisége számos tényező függvénye: a helyi csapadék eloszlása, mennyisége; a talaj vízelvezetése, vízlefolyási, vízmegtartási és a talajvíz-visszatartási tulajdonságai; a talajfelszín takarása (növényzettel, élő vagy szervetlen mulccsal, szerves anyaggal); állattartás van-e a területen, állatsűrűség, állatfajok; a terület florisztikai tulajdonságai és növényborítottsága.

permakultúrás gazdaság

Minden egyes kert, gazdaság esetében a legfontosabb a víznyerés forrásainak azonosítása, számbavétele, másrészt a csapadékvíz befogadására és tárolására alkalmas mélyedések, domborzati megalakulások feltérképezése. Utóbbiak lehetnek természetes árkok, mélyedések, völgyek, gátak.

Amennyire lehet, használjuk ki a lejtős területeket, a felfogott víz elvezetésében a gravitáció kihasználása energiamegtakarítást eredményez. Ha sík területünk van, a tartályok felemelése segít ebben.

Ha olyan növényfajokat termesztünk, amelyek vízigénye nem lépi túl a lehetőségeket, csökkentjük a vízellátási igényeket. Ezért fontos a tervezés és a területünk pontos felmérése, hogy a megfelelő fajokat és fajtákat tudjuk kiválasztani, és a kerten belül is igényeiknek megfelelő helyre kerüljenek. Például a mandula szárazlejtős területen a telepítés után már nem igényel további öntözést, a természetes csapadék elegendő.

A többféleség és a többhasznúság gyakran megnyilvánul a permakultúrában. Például a halak és növények termesztésére szolgáló tavak és víztárolók más kialakításúak, mint a növényállomány öntözésére szolgálók. Halakat akár kisebb, sekélyebb (80-200 cm) tározókban, tavakban is tarthatunk, de a víz gazdaságos tárolására inkább a 2-3 m mély tavak javasoltak.

Vizet elsősorban az esővízből nyerhetünk (felszíni vagy felszín alatti), másrészt forrásokból, talajvízszivárgásból és állandó vagy időszakos patakokból.

Ennek a víznek a tárolóterekbe juttatásához kialakíthatunk elterelő csatornákat, vagy zárt csővezetékeket használhatunk a víz elvezetésére. A tetőfelületeket, vagy bármilyen más, a közvetlen csapadékot összegyűjtő zárt felületet felhasználhatunk csapadékgyűjtésre. Elterelő csatornákkal, enyhén lejtős lefolyókkal vezetjük a vizet a völgyekből és patakokból a tárolókba és öntözőrendszerekbe, vagy árkokba, víznyelőkbe, hogy onnan a víz beszivárogjon a talajba.

övárok a permakultúrás gazdaságban
Vegyes permakultúrás kertben, enyhe lejtőn készülő övárokrendszer

Ezek az eső utáni vízáramlásra épülnek, és úgy is megépíthetők, hogy az egyik gát túlfolyója a következő csatornájába kerüljön. A közvetlen csapadékot felfoghatják a nagy tetőterületek, a burkolt utak, vagy akár a víztartályokhoz vezető száraz területek burkolt domboldalai.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: