A takarmányozás költsége az állatitermék-előállítás költségének közel 70 százalékát a takarmány adja. A globalizált világunkban tavaly a világ takarmánygyártása megnőtt, ami eléri a körülbelül 1,2 milliárd tonnát. A magyar takarmánygyártás körülbelül konstans, 3,6 millió tonna, de a nyolcvanas évek végén ez közel 9 millió tonna volt. Ha versenyképességről és a fenntarthatóságról beszélünk fontos, hogy a tudományos érveket, elveket hogyan lehet beépíteni és alkalmazni a gyakorlatban.

Magyarországon historikusan megvannak a gyökereink a nagyüzemi állattartásban, ezt kell megfelelő környezettudatossággal tovább ápolni és tovább növelni, hogy legalább a 3,6 millió tonna Magyarországon megtermelt és feletetett takarmány a továbbiakban is rendelkezésre álljon, és legalább saját magunkat el tudjuk látni élelmiszerrel – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán.

Varga Ákos ismertette, hogy a következő időszakban azok az állati termékek kerülnek majd előtérbe és kerülnek az üzletláncok polcaira, amiknek karbonlábnyoma minél alacsonyabb. A takarmányipar is ezáltal nyomás alatt van, hogy ezt a célt is szolgáló termékeket használjon a takarmánygyártás során, aminek ugyanakkor költségnövelő hatása lesz.

Továbbá a kukoricafeldolgozó üzemek melléktermékei jelenleg exportra kerülnek. Ezen a területen azokat a szabályozási lehetőségeket kell megtalálni, amivel ennek a mellékterméknek a jelentős része itt maradna, és takarmány képződhetne belőle – villantotta fel Varga Ákos a számos lehetőség közül ezt kettőt, amivel összességében javítható a takarmányozáson keresztül az állattartás megítélése a karbonkibocsátást illetően. A takarmányipari cégek is látják a jövő elvárásait és igyekeznek megfelelni a kihívásoknak.