20 év alatt átalakult a szerkezet és az antibiotikum-használatról és gyógyításról a megelőzésre került a hangsúly az állatgyógyászatban. Az egészséges állat és az antibiotikummentes állatitermék-előállítás költséges, kihívást jelent az állategészségügy területén. Ezért az állatgyógyászati készítmények gyártóinak felelőssége, hogy megtalálják azokat a módszereket, amivel ez gazdaságosabbá tehető és segíthetik az állattenyésztőket – mondta Tóth András.

A fenntarthatóság kérdésével kapcsolatban a szakember véleménye szerint valami akkor fenntartható, ha azt sokszor tudjuk ismételni általunk szabott limitek között, hogy ez a limit alulról vagy fölülről határos, azt mi határozzuk meg. Például megszabhatunk egy bizonyos költségkeretet, ami a felső korlátot jelenti, ugyanakkor a termelékenység és az eredmény alulról korlátosak, mert bizonyos szintnél már nem tudunk lejjebb menni, ezért nekünk azokat a módszereket kell keresni, hogy hogyan tudjuk megismételni az eredményt egyre jobb költségszintekkel. Ez lesz fenntartható.

A fenntarthatóságnak nagyon fontos kritériuma a fejlesztések és innovációk végrehajtása az ágazat minden területén. Azonban mindezek nem érnek semmit, ha nem áll rendelkezésre a megfelelő genetikai állomány az állatállományban – hangzott el összefoglalóan a pódiumbeszélgetésen. Továbbá egyetértettek abban is, hogy még több, a Hód-Mezőgazda Zrt. által életre hívott a MATE-val közösen megvalósított rendezvényre van szükség, ahol kellő szakmaisággal, realitással beszélnek az állattenyésztés teljes vertikumáról.