0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 1.

Mi legyen a magyar bodzával?

Nagyon változékony a bodza piaca, ami többé-kevésbé jellemző más ipari gyümölcsökre is. A három évvel ezelőtti felfutást gyors visszaesés követte, az idei kilátások azonban nem rosszak.

Változékony piac

A bodza piaci lehetőségeit boncolgatta előadásában Csizmadia György, a Botész kereskedelmi igazgatója. Harminc év távlatából az látszik, hogy 2014–2017 közt volt a csúcson a bodzaár, amikor a termesztett gyümölcs átvette a gyűjtött bodza helyét. A meggyhez hasonlóan a bodza ára is nagyon hullámzik, 60 vagy 600 forintot fizetnek érte. Az 1999-es 60 forintos ár 2023-ban visszatért, ami súlyos kérdéseket vet föl.

Nagyrészt élelmiszer-színezékként használják a bodzát, a gyártók pedig az alapján értékelik, hogy adott áron milyen színezőképességet lehet elérni.

Ha olcsóbban is elérik a kívánt színt, megváltoztatják a receptúrát, igaz, ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra megtenni. Egészséges élelmiszernek is tekintik a bodzát, ezen a piacon viszont az a baj, hogy az emberek nem akarnak jóval többet fizetni ezekért a termékekért. Folyamatosan esik a biotermékek ára is.

2021-ben, a Covid-járvány alatt óriási kiugrás volt a keresletben és az árban, sokan kerestek immunerősítő készítményeket. Mára ez a Covid-lufi kipukkant, fogalmazott az előadó, a fő vevők továbbra is az élelmiszerfestéket gyártó cégek, de ők is elkezdtek olcsóbb alapanyagot keresni. Ukrajnából vadbodzát lehet beszerezni, ami később érik, mint a mi bodzánk és a színanyagtartalma is csak 30-40%, de nagyon olcsó. Lengyelországból fekete berkenyét, Törökországból feketerépa-sűrítményt vásárolnak.

Tavaly visszaesett a kereslet, de a termesztők megállapodtak, hogy 100 forintnál olcsóbban nem adják a bodzát. Végül mégis 60 forintra esett az ár, mert voltak, akik kármentésben gondolkodva ennyiért is odaadták a termést.

Pedig nem is volt sok bodza az aszály miatt, de az is elég volt a vevők szerint. Ez viszont azt jelenti, hogy mostanra kifogytak a készletek. Az idei terméskilátások még nem ismertek, jó lenne 200 forint körüli áron értékesíteni a bodzát. Közepes termésnél ez elfogadható mindkét fél számára, vélte Csizmadia György.

A jövőt latolgatva az is kérdés, hogy kinek mi a feladata. A tész összegyűjti, csomagolja és értékesíti a termést, de csináljon-e készterméket, legyen-e fagyasztója? Ha készterméket gyárt, hol tudja értékesíteni? Ha a gyógyszeripart vagy étrend-kiegészítőket készítőket célozzák meg, vegyszermentes gyümölcsöt kell kínálni, a termesztőknek GlobalGap, a hűtőháznak IFS tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amúgy ez a piac nem fogja megoldani a hazai bodzatermesztés problémáit. Vannak lehetőségeink, de csak kiváló minőséggel és tanúsítással lehet eredményt elérni.

Nyolc tonna hektáronként

bodzabokrok
Magyarországon nincs szükség 6000 hektár bodzára

Magyarországon nincs szükség 6000 hektár bodzára, pláne nem a mai 3 tonnás hektáronkénti termésátlaggal.

Az bizonyos, hogy jó minőség, magas beltartalom, vegyszermentes termés a piaci követelmény, és a gazdaságos termesztéshez körülbelül 8 tonnás termésátlagot kell elérni. Sajnos a bodza kiesik az uniós gondolkodásmódból, ami a gyümölcsöknél a közvetlen értékesítés irányába mutat.

Most azt a gyümölcsöt érdemes telepíteni, amit jól lehet gépesíteni vagy közvetlenül értékesíthető. Az előbbi kategóriába tartozik a mogyoró, dió, mandula, szilva és a meggy.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: