Mi a közös az égig érő paszulyban, a rátóti csikótojásban, és a szóló szőlőben? Mindegyik egy növény (még a csikótojás is), és mindegyik szerepel egy magyar népmesében. Egyebek között ezekről is szó lesz a budapesti Füvészkertben, ahol május 11-én, szombaton a világ minden tájának a növényes népmeséi szolgáltatják a témát.

A sétát Mokos Judit vezeti, aki, mielőtt biológusként végzett volna, irodalomtanári diplomát szerzett. A kb. 1,5 órás séta 11 órakor indul.

Ugyanaznap, május 11-én délután az elmét befolyásoló növények között segít eligazodni ugyancsak Mokos Judit.

Szó lesz zombiságot okozó gombákról, okosító páfrányfenyőről, elfüstölt és megrágott dohánylevelekről, és megtudhatjuk, mi köze a hippiknek a kaktuszokhoz. A kb. 1,5 órás séta 13 órakor indul.

Vasárnap, május 12-én Ronkayné Tóth Mária biológus segítségével a beporzókról tudhatunk meg egy sor érdekességet; legelsősorban azt, hogy egyáltalán nem csak méhek poroznak be, hanem lepkék, madarak és denevérek is; valamint, hogy a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát az ő munkájuknak köszönhetjük. A kb. 1,5 órás séta 11 órakor indul.

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben május 12-én, vasárnap a Biblia növényeiről tart szakvezetést Fráter Erzsébet biológus, a növényrendszertani gyűjtemény kurátora. A kóstolással is színesített séta 15 órakor kezdődik, időtartama 2-2,5 óra, hossza 2 km.

A kiállítás szombaton és vasárnap is 10–18 óráig tart nyitva, idei fő tematikája a rovaremésztő növények lesznek, és szaktanácsadást is tartanak a témában a Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Társaság jóvoltából.

A csúcsvirágzás az idei évben április végén kezdődött, ez alatt azt az időszakot értik, amikor a korábban nyíló, illatos lombhullató rododendronok (más néven azáleák) együtt virágoznak a később nyíló, nagyvirágú, örökzöld rododendronokkal. Utóbbiak előreláthatóan május közepéig fognak virítani, olvasható a kert honlapján.