Egy másik jellegzetes géncsoport, amelyben jelentős különbségek mutatkoznak a modern és a muzeális méhek között, az idegi ingerületátvitellel és az idegrendszerrel kapcsolatos gének csoportja (ezek közé tartozik öt nikotin-acetilkolin receptor [nAChR], egy gamma-aminovajsav [GABA] receptor és két glutamátreceptor). Ezek a fehérjék számos rovarölő szer célpontjai: a neonikotinoidok a nikotin-acetilkolin receptorokhoz kötődnek, a GABA-receptorok pedig a klórozott szénhidrogének (például endoszulfán, dieldrin), valamint a fipronil célpontjai. Svájcban a dieldrint 2004-ben betiltották, a klórozott szénhidrogéneket pedig már nem használják, de hatékonyságuk miatt az 1950–60-as években nagy mennyiségben alkalmazták a mezőgazdaságban, ezért ezek a hatóanyagok erős szelekciós nyomást gyakorolhattak a méhekre. A neonikotinoidok első generációját az 1990-es években használták a mezőgazdaságban. Az Európai Unió és Svájc – kevés kivételtől eltekintve – betiltotta a mézelőméhekre legmérgezőbb három neonikotinoid használatát. Kutatásokból tudjuk, hogy a timol a rovarok GABA-receptoraival is kölcsönhatásba lép.
Összességében a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a méheknek gyorsan kellett alkalmazkodniuk az új kihívásokhoz, különösen a modern mezőgazdaságban és méhészetben mind gyakrabban használt vegyszerekhez, valamint az új betegségek és kártevők megjelenéséhez. Ez az alkalmazkodás nyomot hagyott a vizsgált A. m. mellifera-állomány genomjában, ami a genomszekvenálás segítségével kimutatható, így ezzel az eljárással voltaképpen megfigyelhető az evolúció alakulása. (A felhasznált irodalom a Szerzőnél megtekinthető.)
Forrás: Schweizerische Bienen-Zeitung
Ez is érdekelheti:
A méhtenyésztés egyik eszköze: méhanyák mesterséges termékenyítése
