Az elérhető tápanyagtartalom
Vona Márton talajszkennerrel végzett méréseket a kiásott gödör szintjeiből vett talajmintákon. Ez az eszköz alkalmas a talaj kémiai jellemzésére, és nagy előnye, hogy egy órán belül információt ad a talaj tápanyag-tartalmáról.
Ez nagyban segítheti a gazdák munkáját a szőlő fajtájához és fejlődési szakaszaihoz illesztett tápanyagpótlás érdekében, ugyanis a szőlő eltérő mértékben igényli a különféle tápelemeket például rügyfakadáskor, virágzáskor vagy zsendüléskor. A méréseknél azonnal látható, hogy milyen tápanyagot kell a vizsgált rétegbe juttatni, és nem kell várni a több hétig tartó laboratóriumi vizsgálatokra.
A minták mérési adatai a táblázatban láthatók, és ezek az értékek mutatják meg, hogy milyen tápanyaghiány vagy -többlet van az egyes talajszintekben. A makrotápelemeket (N, P, K, Mg) általában a talajba dolgozzuk be, a mikroelemek lombra permetezve is hatékonyak.
Ezek eredményeiből lehet megtudni, hogy a tőkék mennyi tápanyagot vettek ki a talajból (levélanalízis), és a talajban keletkezett hiányt melyik tápanyaggal és mikor kell pótolni (talajanalízis). A táblázat utolsó sora a kationcsere-kapacitás (CEC = Cation Exchange Capacity) értékét mutatja, ami kulcstényező a talaj termőképességének javításához. Értéke megmutatja, hogy az adott talaj mennyi pozitív töltésű iont (kationt, pl. P, K, Mg) képes megtartani, közülük mennyi képes kicserélődő formában lekötődni. A tápanyagok kémiai összetételét és a szőlő számára való elérhetőségét befolyásolja a talaj ásványi összetétele, humusztartalma és a pH-értéke.
A talaj szerkezete a mechanikai elemek aggregálódásával alakul ki, amit az emberi beavatkozás is befolyásol. A talaj kötöttségét a talajkolloidok mennyisége határozza meg. A talaj kémhatásának jellemzője a mésztartalom, amit a helyszínen sósav vagy ecetsav talajra csepegtetésével állapíthatunk meg. A termesztés szempontjából igen értékes a talaj szerves anyaga, tágabb értelemben a sötét színű humusztartalma, ami növényi és állati maradványokból keletkezik mikroorganizmusok tevékenysége során.
Szerves és műtrágya is kell
Soltvadkerten a bemutatott területen a homok és a lösz váltakozó rétegekben építi fel a térszintet. A homok szénsavas meszet tartalmaz, csernozjom jellegű, mert benne elegendő kolloid és humusz halmozódott fel. A felső réteg szélhordta hordalékos homoktalaj, alatta a második réteg egy csernozjomos réti talaj, ami mocsaras előéletű, és a legalsó rétege a lösz alapkőzet. Mindhárom réteg színében, szerkezetében határozottan eltért egymástól. A mintaszelvényben a tőkék gyökérzete körülbelül 1,2 méter mélységben látható volt.
A bemutatott eredmények alapján látható, hogy a szőlőtelepítést megelőzően, de azt követően is fontos a talaj megismerése. Ennek alapján érdemes pótolni a hiányzó szerves anyagot, a makro- és a mikroelemeket, de figyelembe kell venni a termesztés idején is a futóhomok jellegét (kifúvás, homokverés). Ezért érdemes tavasszal zöldtrágyanövényeket (pl. rozsot) vetni és még a kalászhányás előtt a talajba dolgozni. Mivel a homok humuszban szegény, fontos a szerves és a műtrágya együttes alkalmazása.
A program részeként szó esett a vizsgált területen termesztett Generosa fajtáról, nemesítéséről, termesztési és borászati értékeiről is, utóbbiról kóstoló során meg is győződhettünk. A bemutatott reduktív és érlelt borok a Frittmann Testvérek Kft. pincéjében készültek. A fajtáról és a reduktív borkészítési technológiájáról, tapasztalatairól Frittmann Péter borász elmondta, hogy
