0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 15.

Talajszelvény-bemutató homokon

A talaj a szabadföldi növénytermesztés alapja, és felbecsülhetetlen érték a mezőgazdaságban. Benne gyökeresednek és belőle élnek a fák, cserjék, évelő és egynyári növények. Ezért a talajok ismerete, fenntartása, védelme kötelessége a szakembereknek.

Adott környezetben a talajok sokfélék, szerkezetükben, kolloidtartalmukban eltérők, más a vízgazdálkodásuk, más a tápanyag-szolgáltatásuk, és egyéb jellemzőkben is különböznek. homokon

Ahhoz, hogy jól gazdálkodjunk a talajokkal, szakszerűen és gazdaságosan használjuk a termőkapacitásukat, valamint fenntartsuk a természet harmóniáját, meg kell ismernünk azokat. Tanulmányozni és vizsgálni kell a szerkezetüket, összetételüket mind a helyszínen, mind a laboratóriumban, mert mindkét vizsgálat szükséges és kiegészítik egymást.

A szőlőtelepítés több évtizedre szól, az ültetvény ugyanazon a helyen marad legalább 20-30 évig. Éppen ezért döntő a talaj kiválasztása.

A szőlőtelepítés előtt ismerkedünk a terület domborzati viszonyaival, a talajtani, hidrológiai, meteorológiai térképekkel és adatokkal. Majd következik a bejárás, lehetőleg a terület múltját jól ismerő helyi szakemberrel.

Mintavétel telepítés előtt

A talajanalitikai vizsgálatokhoz talajmintákat szedünk, amihez a talajtani térképen kijelöljük a területet jól reprezentáló mintavételi helyeket. Talajszelvények készítésével ismerhetjük meg a talaj mélységi rétegeződését, a talajszintek jellegzetességeit. A talajminták kétféle helyről gyűjthetők be: a mintaszelvények rétegeiből vagy a területen meghatározott pontoknál. A mintákat fúróeszközökkel vesszük ki a talajból.

A telepítés előtt érdemes több helyen mintaszelvényt készíteni, rétegeit megismerni és azokból analízishez mintákat venni.

Egy téglalap (kb. 200 × 80 cm) alapterületű, 1,5-2 méter mély mintaszelvényt (mintagödröt) ásunk ki, a pontos mélységét az alapkőzet határozza meg. Például homokon mélyebb, bazalttufán kialakult talajon sekélyebb gödör ásható. A kiásott mintagödör egyik keskeny oldala a szelvényfal, vele szemben lejárati lépcsőt alakítunk ki. Fontos, hogy a szelvényfal jó napfényes megvilágítást kapjon, mert akkor láthatók igazán a talaj rétegei, azok színe és a szerkezet. A talajszelvényekben megfigyelhetők a növények gyökerei, állatok járatai, kiválások (pl. löszbabák, vasborsók). Laboratóriumi vizsgálatokhoz a mintaszelvény rétegeiből vesszük a talajmintát.

A másik megoldás, amikor az ültetvény termőévei alatti talajvizsgálatokhoz a talajmintákat nem mintaszelvényekből veszünk, hanem a területen átlósan kijelölt pontokon talajfúróval három mélységből (0-30 cm, 31-60 cm, 61-90 cm) úgynevezett pontmintákat gyűjtünk.

A mintákat rétegenként összekeverjük, és abból vesszük ki azt az átlagot (2-3 kg-ot), amit a laboratórium igényel.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: