A tudomány a kőzetfelszínek keletkezési korának becsléséhez is segítségül hívja a zuzmókat. A térképzuzmó sziklák felszínén telepszik meg, és mivel egyenletesen növekszik, alkalmas a kőzet korának meghatározására. A zuzmók nagyon hosszú életűek, folyamatosan, de lassan nőnek, átlagosan 1-2 milliméternyit évente.

A világon több mint 19 000 zuzmófajt ismernek, a Magyarországon található körülbelül 900 fajból 17 védett. Számos zuzmófaj fellelhető Kaszón is. A lombkorona-tanösvény például kiváló lehetőséget teremt a környék zuzmóinak tanulmányozására, a bennük való gyönyörködésre, hiszen a lombkorona napos ágai jóval több zuzmónak nyújtanak menedéket, mint az árnyas törzsek. A cser- és kocsánytalan tölgyeken felfigyelhetünk a gyakoribb elterjedésű kékesszürke tányérzuzmóra (Parmelia sulcata), a közönséges tányérzuzmóra (Flavoparmelia caperata), a közönséges tölgyfazumóra (Evernia prunastri) vagy éppen az ál-tölgyfazuzmóra (Pseudevernia furfuracea). Ha szerencsések vagyunk, a csertölgyek napsütötte törzsein megpillanthatjuk a ritkább mohazuzmót (Platismatia glauca) is.

Táplálék, szálláshely

A zuzmók számos állatnak szolgálnak táplálékul: atkák, csigák, mókusok is fogyasztják. A rénszarvasok a téli időszakban nagyrészt rénszarvas zuzmóval táplálkoznak. A zuzmótelepeken élnek egyes rovarok, melyek színezete és mintázata az idők során nagyon hasonlóvá vált az adott zuzmóéhoz, így tökéletesen elrejtőzhetnek rajtuk.

A madarak, többek között az őszapók is előszeretettel használják fel fészkük építéséhez és béleléséhez a zuzmókat a moha, pókfonál, birkagyapjú, madártoll mellett.

Emberi táplálkozásra kevésbé alkalmasak, a bennük található zuzmóanyagok miatt meglehetősen rossz ízűek, keserűek, és nyersen fogyasztva akár gyomorrontást is okozhatnak, de a mannazuzmót ismerik és eszik a beduin törzsek. Kiszáradt telepeit a szél felaprózza és messze szállítja, olyan területekre is, ahol egyébként nem honos. 1585-ben Magyarországon is hullott manna az égből: az Északi-Kárpátok területén, Késmárk mellett jegyeztek fel mannaesőt, melyet az emberek összeszedtek és kenyeret sütöttek belőle.

Magyarországon is előfordul, de erősen megfogyatkozott, így 2013 óta a hazai vörös listán veszélyeztetett fajként szerepel, természetvédelmi értéke 10 000 forint. Ha ebben a hideg, télies időben mégis ezt a természetes gyógymódot szeretnénk alkalmazni, bátran válasszuk a boltokban kapható változatát. Megelőzésképp pedig keressünk fel tiszta levegőjű, zuzmókban gazdag kirándulóhelyeket!

Raffainé Gerlecz Mónika
KASZÓ Zrt.