Mintegy húsz hektáron termesztett káposztát, újburgonyát és karfiolt. Az elején jól alakultak a dolgok, nagybani piacokon értékesítette a termést, majd a viszonteladók vásárolták fel „háztól” a zöldségeket. Ahogy azonban a nagyáruházak egyre inkább kiszorították az őstermelőket a piacról, bizonytalanná vált az értékesítési lehetőség. A piackutatás nyomán kiderült, ahhoz, hogy komoly szerződést kössenek vele a nagyáruházak, nagyobb mennyiségben kell zöldséget termesztenie. Ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy jó volna helyi termelőkkel egy szövetkezetet alapítani, így több árut tudnának eladni. A faluban a többi termelő is hasonló gondokkal küszködött. 2017-ben tizenkét falubeli gazdatársával létrehozták a szövetkezetet, hozzájuk később még két tag társult.
– Nem volt könnyű meggyőzni a többi gazdát, hogy társuljanak. Még mindig él a régi kommunista mentalitás a szövetkezetekről, ezért a gazdák óvakodnak a társulástól. Félre kell tenni az egyéni büszkeséget és lépést kell tartani a piaci realitásokkal. Csak úgy lehet fennmaradni, ha összefogunk – mondta, hozzátéve, hogy olyanokkal indult, akik megértették ezt és hajlandóak voltak anyagi áldozatot is hozni ezért. – Lennie kell a faluban egy példaképnek, akire felnéznek, vagy olyan polgármesterre van szükség, aki ösztönzi a gazdákat. A bomlasztó embereket ki kell ebből hagyni, hangsúlyozta.
2017-ben, majd 2018-ban sikeresen pályáztak a vidékfejlesztési ügynökségen keresztül. A 1,5 millió eurós beruházásnak köszönhetően felhúztak egy csarnokot két hűtőkamrával, és ami a legfontosabb, vásároltak egy burgonyaválogató, -mosó és -csomagoló gépsort is. 2020-ban újabb pályázatot nyertek, uniós támogatással öt palántaültető gépet vásároltak és egy helyiségben korszerű magvető gépet is beállítottak.
A precíziós gazdálkodás meghozta az eredményét, hiszen sikerült növelni a termelékenységet, ugyanakkor a jó minőségű hibrideknek köszönhetően kiváló termést takaríthattak be. A két hűtőkamrában pedig hosszabb szállításra is megfelelően előkészíthetik az árukészletet. A zöldségválogató, tisztító, mosó és csomagoló gépsor különleges, vákuumos műanyagzacskókba és necchálós zsákokba téve, különböző kiszerelésben készíti elő elszállításra a zöldséget.
A szövetkezetbe tömörülés további előnye, hogy alkalmaztak egy piackutatással foglalkozó igazgatót, aki az árak alakulását figyeli, így kedvező ajánlatokat tehet a nagyáruházaknak. Az ő legfontosabb feladatuk tehát annyi, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakítják a termést, ahogy Lengyel Lajos fogalmaz: „megmondjuk a tagoknak mit termesszenek, és mi eladjuk…”
Jelenleg a szövetkezeti tagok mintegy 200 hektáron káposztát, korai és nyári burgonyát termesztenek, ezen kívül van még 2 hektáron spenót, 6 hektáron zeller. A vetésforgó miatt gabonát és kukoricát is vetnek, de ezeket a tagok saját maguk értékesítik. Évente, az időjárástól függően, 25-50 tonna burgonyát és akár 100 tonna káposztát is termesztenek. Az is előny, hogy míg korábban a piacon 1-1,5 kilogrammos fejes káposztát tudtak eladni, addig a szupermarketek 1-3 kiló közötti fejes káposztát vesznek át, így hektáronként 40 ezer tővel számolva, jóval nagyobb jövedelemre tesznek szert. Az inputanyagok vásárlásánál pedig akár 30-40 százalékos kedvezményt is elérnek, sőt, némelyik árut meghitelezik a forgalmazók.
