0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

A precíziós mezőgazdaságé a jövő

A Digitális Agrár Stratégia (DAS) kiemelt projektjeként, a Digitális Agrárakadémia Plusz (DAA+) pályázatot hirdetett a Kárpát-medencei magyar agrár­vállalkozások számára, ahol elismerték a magas fokú precíziós mezőgazdasággal foglalkozó gazdaságokat.

A Digitális Agrárakadémia Plusz program 2024-es Digitális Bemutató Gazdaság Díjátadó ünnepségét Mosonmagyaróváron tartották március 26-án. A Digitális Agrár Stratégia (DAS) kiemelt projektjeként, a Digitális Agrárakadémia Plusz (DAA+) pályázatot hirdetett a Kárpát-medencei magyar agrár­vállalkozások számára, azzal a céllal, hogy elismerjék azokat a gazdaságokat, ahol magas fokon foglalkoznak precíziós mezőgazdasággal és jelentős lépéseket tesznek azért, hogy úgy a termesztést, mint az eladást korszerűsítsék a piaci követelményeknek megfelelően.

Idén 16 céget, társulást díjaztak, köztük volt az aranyosegerbegyi Agrocom Zöldségtermesztő és Mezőgazdasági Szövetkezet is.

Az Aranyosgyéres mellett lévő – a településsel összeépült – aranyosegerbegyi szövetkezetbe április 20-án kézbesítette a Digitális Bemutató Gazdaság Díjat Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője Lengyel Lajosnak, az Agrocom Mezőgazdasági Szövetkezet elnökének. A szövetkezetet szántóföldi növénytermesztés kategóriában tüntették ki. – A precíziós gazdálkodás a fenntarthatóság és a versenyképesség kulcsa a mezőgazdaságban. Számunkra egyesületként fontos ennek az előmozdítása és támogatása itthon. A Kolozs megyei Agrocom Szövetkezet is többféle precíziós eszközt, módszert alkalmaz nap mint nap, ezzel is hozzájárulva a digitális technológiák és adatalapú megközelítések fejlesztéséhez – ezekkel a szavakkal gratulált a díjazottnak Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.

Lengyel Lajos: a precíziós gazdálkodás meghozta az eredményét, hiszen sikerült növelni a termelékenységet
Lengyel Lajos: a precíziós gazdálkodás meghozta az eredményét, hiszen sikerült növelni a termelékenységet

A díjban részesült szövetkezet elnöke székhelyükön fogadott és elmondta, hogy Maros és Kolozs megye határán, az Aranyos mentén évszázadok óta foglalkoznak zöldségtermesztéssel, ugyanis az éghajlat és a lágy üledékes talaj kiválóan alkalmas erre. Idáig nyúlnak a Mezőség dombjai is, így a földrajzi adottság miatt a környéken nem lehet nagy kultúrájú növényeket termeszteni. Egykor a kollektivizálás után is meghagyták az itt lakók zöldségeskertjeit, ahol folytathatták hagyományos foglalkozásaikat. Az 1989-es rendszerváltás után visszaszolgáltatták a területeket, így a mintegy 4500 lakosú Aranyosegerbegyen – ahol a lakosság kétharmada román, egyharmada magyar – elsősorban káposztát és burgonyát kezdtek eladásra termeszteni.

1990 és 2000 között nagyrészt a piacokon értékesítették termékeiket, ugyanis a kiadás és a bevétel közötti arány jobb volt, így gyakorlatilag kevesebb költséggel, többet lehetett nyerni, mint az ezt követő évtizedekben, amikor megjelentek a piacon és teret nyertek a szupermarketek és a viszonteladók,

akik igencsak lenyomták az árakat. Lassan kiszorították az egyéni zöldségtermesztőket a piacról, így az új helyzethez alkalmazkodni kellett. Lengyel Lajos céget alapított, és magántermesztőként értékesítette a burgonyát, káposztát. 2010-ben megvásárolta a rendszerváltás után csődbe ment korábbi állami disznóhizlalda megmaradt telephelyét, ahol egy konténerbe helyezett irodában kezdte meg a tevékenységét.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: