Az is gondot jelent, ha a hazai gazdák nem tudják biztosítani a megfelelő mennyiséget jó árban, a nagykereskedők behozatalra szorulnak. Az EU bürokratái is „elnézőek” bizonyos – unión kívüli országokból származó mezőgazdasági termékekkel. A búzabotrány miatt a világ szinte csak az ukrajnai behozatalra figyelt fel, de hasonló a helyzet a káposztával is. Ugyanis a romániai termesztőknek a legnagyobb konkurenciát az Észak-Macedóniából behozott – az unió által tiltott – növényvédő szerekkel kezelt káposzta jelenti. Mindemellett az egyiptomi burgonyadömping is nyomja” ezt a piaci szegmenst. – Szigorúbban kellene alkalmazni a törvényeket, és kizárni ezeket a termékeket az uniós piacról, ameddig a hazai gazdák meg tudják termeszteni a szóban forgó zöldségeket – hangsúlyozza az elnök.

A gépesítés mellett az egyik nagy gond a munkaerőhiány. Jelenleg Srí Lanka-i vendégmunkásokkal dolgoztat, akiknek 700 eurót fizet szállás, ellátás mellett. A hazai dolgozók akár 1000 eurót is megkaphatnak, mégsem vállalja senki már a mezőgazdasági munkát. Mi több, alig akadnak szakmunkások, traktoristák, gépkezelők. Akik társulnak hozzájuk, azoknak télen – a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárainak a meghívására – rendszeresen képzéseket szerveznek, így bárki elmélyítheti tudását talajtan, növényvédelem és más hasonló szakterületen. Csak legyenek érdeklődőek – fűzi hozzá.
A jövővel kapcsolatban megjegyzi, akkor lesz több hozzájuk hasonló szövetkezet, ha megtörténik a mezőgazdaságban a generációváltás. Induláskor több olyan gazdát keresett meg, akik elzárkóztak e formától, azonban felnőve, az egyetemet végzett gyerekeik már másként látják a gazdálkodást.
Következő beruházásként zöldségfeldolgozó gépsort szeretnének beüzemelni, ami salátának vágna össze a zöldségeket, illetve a sütni vagy főzni való friss burgonyát. A termelői csoportok létrejöttét anyagilag is segítő támogatásnak köszönhetően sikerült kigazdálkodni némi pénzt, illetve az újabb 2023-2027-es pályázati kiírásoknak megfelelően, a feldolgozó egységek felszerelését támogató intézkedéscsomag alapján 1,5 millió eurós befektetést terveznek. Azt is mérlegelik, hogy egy savanyúságot előállító üzemet is megépítenek, ugyanis Romániában kialakult az a középosztály, amelyik a gyorsan elkészíthető, könnyű gasztronómiai kínálat iránt fogékony.
Végül arra a kérdésre, lesz-e aki folytassa majd mindezt, Lengyel Lajos elgondolkodik, majd elárulja, veje egy nemzetközi cég igazgatója, jó üzletember, így amikor úgy érzi, hogy mindent sínre tett, átadná neki a vállalkozást. A szakmai elismerés is azt jelzi, jó úton járnak, amelyen érdemes továbblépni, fejleszteni és tegyük hozzá példaként is követni, és nemcsak Erdélyben.