A canola növény a repce egyik fajtája, melyet Kanadában nemesítettek ki, hogy alacsony erukasav- és glükozinolát tartalmú olajat állítsanak elő. A génmódosított változatába olyan géneket ültettek, mely segít ellenállni a gyomirtók hatásának.
Emiatt nem kell arra számítani, hogy GMO fajták vennék át az uralmat a természetes vegetáció felett. Azonban eddig igen kevés tanulmány foglalkozott a hipotézis bizonyításával – írja a Phys.org.
Az Arizonai Egyetem kutatója, Cynthia Sagers egy olyan nagyszabású felmérést vezetett, melynek során kivadult GMO canola populációkat vizsgáltak Észak-Dakotában. Ez egy hosszú távú kutatás folytatása, melyet először 2010-ben végeztek el.
Arra jutottak, hogy a mintákban
A növények ellenálló képességét is vizsgálták a gyomirtó szerekkel szemben. Eredményeik alapján ez a rezisztencia lassan megváltozott, vélhetően azért, mert a gazdák is új fajtákat vetettek.
Megéri megtartani a transzgéneket?
A vizsgált kivadult növények közel negyede nem rendelkezett gyomirtó szer rezisztenciával, és nem volt meg bennük az ehhez szükséges gén sem. Ez növekvő tendenciát mutat, mivel 2010-ben 19,9 százalékukból hiányzott az ellenálló képesség, 2021-ben pedig 24,2 százalékukból. Arra lehet tehát következtetni, hogy ha nem is túl gyorsan, de lassan elvesztik ezeket az idegen géneket.
A kutatók feltételezése szerint a kivadult canola evolúciós nyomás alatt van, hogy elhagyja ezeket a transzgéneket. A GMO növény ugyanis hátrányba került azáltal, hogy már nem szántóföldi körülmények között él.
További genetikai analízisre van azonban szükség ahhoz, hogy megállapítsák az egyes növények származását. Arról is több információra van szükség, hogy milyen sokáig maradnak meg a transzgének a természetbe kikerülve.
Önfenntartó, hosszú távon életképes „elszabadult” canola populációk (legyenek akár GMO vagy hagyományos fajták) világszerte léteznek. Emiatt fontos annak kutatása, hogyan működik a visszavadulás olyan értelemben is, ahogy az a természetes növénytársulásokra hat. Ismernünk kell azokat a rizikókat, melyek a transzgének véletlenszerű jelenléte miatt leselkednek a mezőgazdasági termelésre.
