– Ezeknek a légi eszközöknek a vadgazdálkodáson belül főként a vadkárfelméréseknél lehet létjogosultságuk. Egy mezőgazdasági táblát felülről sokkal alaposabban, nem utolsósorban gyorsabban meg lehet vizsgálni, mint a földön történő szemrevételezés során. A módszerrel nemcsak a tábla széle látható, hanem annak a közepén keletkezett kárt is detektálni lehet, ahogyan azt is, hol vált be a kultúrába rendszeresen a vad, amely információ pedig a vadkármegelőzést teheti hatékonyabbá.
Fölrepítve ki lehet hajtani a vadat a mezőgazdasági táblából, ez szintén elősegíti a vadkármegelőzést. Ha a gazdálkodó és a vadászatra jogosult közösen drónba invesztálna, a vadkárfelmérések során használva nemcsak a kárszakértő munkadíját spórolnák meg, de a hasraütés-szerűen megítélt kárösszeg helyett, a drónfelvételek által egzakt módon, bizonyítottan megállapíthatóvá válna a kártétel nagysága, ezáltal a pereskedési eljárások is jelentősen lecsökkennének.
Ugyanez igaz a vad esetében, nem lehet tudni, hogy a kaszálás miatt elhullott gida nem éppen egy 500 grammos vagy afölötti trófeasúlyú, netalán világrekord, nagy vadgazdálkodási jelentőségű, eszmei értékű bak lett volna, ha megmentik. Nem esek túlzásba, ha azt mondom, évente több ezer őzgida válik a kaszálógépek áldozatává hazánkban. Gazda-vadász kommunikációval ezek a felesleges elhullások elkerülhetők lennének. Ugyanez igaz a vadkárra is, együttműködéssel és összefogással ez a kérdéskör sokkal kezelhetőbb lenne. Külföldön már jó ideje sikerrel alkalmazzák a drónokat a vadgazdálkodásban, és ha a gazdálkodó nem jelenti be időben kaszálási szándékát a vadászatra jogosult felé, szankcionálják a gazdálkodót elmaradásáért. Szerintem ez a rendszer itthon is jól alkalmazható lenne.
– összegezte Szabó László.
Ez is érdekelheti:
