Győzzük meg a tulajdonost

Az első lépés az önkormányzat figyelmének felkeltése. Kezdetben látványos prezentációval, nemzetközi példák bemutatásával kellett a közösségi kertek ötletét elővezetni, és érvelni, hogy mindez miért éri meg az önkormányzatnak. Az elején a kezdeményezés mindenkinek tetszett, csak a megvalósíthatóság volt körülményes, főleg az újszerűsége miatt.

Az önkormányzatok meglehetősen bonyolult szervezetek, sokféle jogszabály befolyásolja a működésüket, valamint ott a képviselőtestület is, amely végső soron megszavazza a kertalapítást. A legelső önkormányzati alapítású közösségi kert, az Első Kis-Pesti Kert indulásánál szinte minden önkormányzati bizottság és osztály beleszólt a készülő projektbe, mindegyik jóváhagyását és támogatását meg kellett szerezni ahhoz, hogy elindulhasson a kertalapítás. Ez közel egy évet vett igénybe, jogi egyeztetések, pénzügyi tervezés, ingatlangazdálkodás, képviselőtestületi szavazás stb.

továbbá tisztázottak legyenek a tervezés, kivitelezés és működés feltételei, valamint mindez jogszerűen, szerződések mentén valósuljon meg. A képviselőtestület és az osztályok csak akkor adnak szabad utat a projektnek, ha bizonyosak benne, hogy a leendő kert sikerre van ítélve.

Milyen haszonra számíthatnak a szereplők?

A városi közösségi kertek fennmaradásának alapvető titka egyfajta közös haszon, „win-win” helyzet a kertészek, a környék lakói, az önkormányzat és a város (kerület) vezetői számára, amelyben mindenki megtalálja a kertek ráeső hasznait.

A közösségi élet

Az első és legfontosabb, hogy a haszon nem szükségszerűen pénzben kifejezhető érték, sőt ezekben a kertekben sokkal inkább beszélünk a pénzért nem megvásárolható hasznokról. A kertészek hasznai valahol a következők: elfoglaltság, felelősség és si­kerélmény, gyarapodásélmény, büszkeség, gondosságélmény, élethelyzet-perspektíva, elégedettség, fizikai jobblét, egészségi- mentális hasznok, új ismeretek elsajátítása, közösségi élmény, tanulási folyamatok, gyerekek a kertben, együttműködés másokkal, közelség a természettel, beszélgetések, hírnév, sajtószereplés.

Egy közösségi kertben az idő tíz százaléka a kertészmunka, kilencven százalék pedig közösségi élet: az ágyások és a közös területek művelése, kertgyűlések, beszélgetések, néha kerti partik, játék a gyerekekkel és ellazulás. Kiszabadulni a lakás vagy a munkahely rutinjából, beleolvadni egy szélesebb csoportba, erre mindenkinek szüksége van. Nagyon sokféle dologról lehet beszélgetni egy kertben, rengeteg új történetet lehet hallani, miközben elfoglaltságot és örömöt adnak a növényeink. Nyáron, amikor a hőség alig elviselhető, a kert az a hely, ahol pihenni, hűsölni lehet. Ma, amikor az elmagányosodás szinte népbetegségnek számít, a közösségi kert a legjobb katalizátor ismeretségeket szerezni, beszélgetni másokkal, fontosnak érezni magunkat, részévé válni egy aktív közösségnek.