Saját termés
Természetesen nagyon fontos a termények mennyisége. A saját termény mindig jobb, egészségesebb a vásárolt zöldségekhez képest. Ráadásul egy hét-nyolc négyzetméteres ágyásról meglepően sok termény betakarítható. Mindez további hasznokat generál, hiszen a nyers zöldségből ételt kell készíteni, ez a kreativitás újabb szintje és újabb sikerélményt gyűjtünk be.
Nagyon fontos, hogy a közösségi kert terményei nem árusíthatók, csak személyes használatra, önellátásra termelnek bennük. Ez a kertszabályban és a kertszerződésben szerepel és minden kertre érvényes.
Termények számokban
Néhány kertben, főleg az első szezonban, készítettünk kertstatisztikát. A lényeg az, hogy mindenki méri a saját terményeit, és azokat egy táblázatban összesítjük.
paradicsom 366 kg, paprika 25 kg, padlizsán 26 kg, uborka 148 kg, cukkini 145 kg, tök 45 kg, sárgadinnye 14 kg, sárgarépa 13 kg, batáta 22 kg, karalábé 10 kg, zöldbab 30 kg és így tovább. Összesen 51-féle terményt tartalmaz a statisztika, és közel egy tonna volt a termény mennyisége. Ezek a mennyiségek természetesen pénzben is kifejezhetők és a minőségük is nagyon magas volt.
Zöldebb kerület
A városi zöldterületek túlhasználtak, fenntartásuk igen bonyolult és végtelenül költséges. A városlakók természetes igénye, hogy a lakókörnyezet legyen minél zöldebb, virágosabb. Miközben maga a városlakó meglehetősen gondatlan a környezettel, szemetel, szennyez, okkal vagy ok nélkül rongálja a bútorokat, a növényeket. Mindemellett költséges a kertészmunka, ami évről évre komoly kiadási tétel az önkormányzatok számára.
Például a kerület gazdagodik egy igen aktív szomszédsági közösséggel, egy nagyon magas minőségben művelt, biológiailag sokszínű kerttel, egy pozitív sajtótémával. A kert alakítja a kerület arculatát, újdonság és népszerű kezdeményezés, megjelenik az összes kerületi kiadványban, filmekben, környezetvédelmi eseményekkel kapcsolatban. Előnye az is, hogy önfenntartó, egyszer kell megépíteni, és utána önmagától működik, évről évre szebb lesz, az önkormányzatnak minimálisak a költségei. A kertközösségek nemcsak a kerítésen belül léteznek, megjelennek kerületi rendezvényeken is, óvodai, iskolai osztályokat fogadnak a kertben, például a „biológiaóra a közösségi kertben” program keretében, amelyre meghívják a környék lakóit és más civil szervezeteket.
Egy kicsi modellje annak, hogy a városon belül is lehet jobb életminőséget teremteni, művelni magunkat és közösségeinket, az ágyásunkat, a környezetünket.
(Első Kis-Pesti Kert, 19. kerület)
Ez is érdekelheti:
