Erre világít rá a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban (HUN-REN ÖK) működő Lendület Ökoszisztéma-szolgálatás Kutatócsoport és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (MATE VTI) Állattani és Ökológiai Tanszék munkatársainak kutatása. A hosszú távú kísérlet első eredményei az Agriculture, Ecosystems and Environment című folyóiratban jelentek meg. beporzó
A HUN-REN ÖK kutatói folyamatosan vizsgálják az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatását. Talán a mezőgazdasági termelés az a tevékenység, amely a legközvetlenebb módon befolyásolja a termőföldek környezetében lévő természetes élőhelyek közösségeinek működését, ezért az agrárium ökológiai aspektusai folyamatosan a legfontosabb kutatási témák közé tartoznak. A Lendület Ökoszisztéma-szolgálatás Kutatócsoport, az Állattani és Ökológiai Tanszék munkatársai és egy őshonos növények szaporításával foglalkozó vállalkozás négy évvel ezelőtt egy nagyszabású terepi kísérletbe kezdett. Az alföldi agrártájban félhektáros diverz vadvirágos parcellákat hoztak létre a termőföldek szélén, ahol azóta is vizsgálják, hogy hogyan hatnak e növények a helyi pollinátorok (beporzók) viselkedésére.
– mondja Bihaly Áron, a tanulmány első szerzője, a kutatócsoport munkatársa és a MATE predoktora.
Mezőgazdasági keretek beporzó
Mára szerte a világon felismerték, hogy a biodiverzitás csökkenése hatalmas problémát jelent, és ezt az ember okozza az urbanizáció, a mezőgazdaság egyre nagyobb földhasználata, a vízellátás megzavarása és a klímaváltozás révén. Az európai szárazföldi területek felén mezőgazdasági művelés zajlik, és az agrárium által használt legtöbb eljárás csökkenti a terület biológiai sokféleségét. A gazdálkodók egyféle növényt termelnek több száz hektárnyi összefüggő területen, majd a betakarítás után „feldúlják” a talajt, így a földön és a föld alatt élő állatokat is elpusztítva.
A beporzó rovarok a biodiverzitás kulcsfontosságú elemei, hiszen rengeteg növény (közöttük sok termesztett növény) szaporodását biztosítják, emellett ők maguk is az életközösségek részei. A pollinátorok segítése érdekében az utóbbi időszakban a mezőgazdasági területeken is igyekeznek megteremteni túlélésük, szaporodásuk feltételeit, ezzel pedig egyszerre védik a természetes élővilág sokféleségét, illetve növelik a rovarok által beporzott kultúrnövények terméshozamát. Az egyik leggyakoribb ilyen beavatkozás, amikor a termőföldek szélére néhány méter széles virágos sávokat vetnek, amelyek táplálékforrásul és búvóhelyként szolgálhatnak a beporzó rovarok számára.
