Új-Zélandon egy érdekes kutatás eredménye látott napvilágot. A Manaaki Whenua Földgondozási Kutatóközpont társadalomtudósai az Otago Egyetemmel és más mezőgazdaságban érdekelt kutatóközpontokkal és felsőoktatási intézményekkel együtt végzett felmérést annak megállapítására, hogy vajon a közvélemény szerint mi tesz valakit jó gazdává. Eredményeiket a Journal of the Royal Society of New Zealand szaklapban publikálták.
2023-ban a ugyanazt a kérdőívet töltötték ki átlag emberek és gazdálkodók.
Ha egy csoport rendelkezik SLO-val, akkor amennyiben a vállalkozás eszerint működik, a társadalom elfogadja cselekedeteit és viselkedését – írja a Phys.org.
Az SLO a „jó gazda” fogalmának számos aspektusára kiterjedhet – ezt tükrözték a felmérések is. A résztvevőket többek között arról kérdezték, hogy szerintük a gazdák etikusan gazdálkodnak-e, betartják-e a hatósági szabályozásokat és előírásokat, alkalmaznak-e olyan gyakorlatokat, amelyek az állatok jólétére összpontosítanak, hozzájárulnak-e a helyi közösséghez, és igyekeznek-e a vegyszerek használatát csökkenteni.
A két csoport között – ahogyan azt várták – voltak eltérő vélemények arra vonatkozólag, hogy kit tartanak jó gazdának. A laikus oldalon pozitívumként főként az alábbiak merültek fel:
- a dolgozók jólétének biztosítása
- a kerítések (villanypásztorok) megfelelő karbantartása
- a vegyszerhasználat minimalizálása
- megfelelés a környezetvédelmi és hatósági szabályozásnak
- megfelelő termésmennyiség elérése a betakarításnál.
Ezzel szemben a gazdálkodóknál más szempontok kerültek is előtérbe kerültek. Számukra igen fontos ismérve a jó gazdának az is, hogy mennyire tudja elfogadtatni az általa alkalmazott gyakorlatokat a társadalommal. Véleményük szerint ha a közvélemény nem érti, hogy mit miért tesznek a gazdászok, az jelentősen rontja a megítélésüket és az agrárium elfogadottságát is.
„Érdekes módon mindkét csoport megbízhatóbb információ forrásnak tartja a gazdálkodókat, mint a médiát” – mondta Peter Edwards, a Manaaki Whenua – Földgondozási Kutatóközpont szenior kutatója.
Úgy tűnik, hogy a közvélemény és a gazdák között nincs akkora szakadék, mint korábban gondolták – legalábbis Új-Zélandon.
Hugh Campbell, az Otago Egyetem szociológiaprofesszora hozzátette, hogy ez biztató eredmény. Különösen pozitívnak tekinthető amiatt, mert a mezőgazdaságban az utóbbi időszakban számos kihívás nehezítette a gazdák életét. Azonban
A szociológus úgy véli, erre lehet építeni annak érdekében, hogy megakadályozzák a bizalomvesztést az új-zélandi társadalom különböző területei között, miközben megoldást keresnek az agrárium egyre sokasodó kihívásaira.
