Az elkövetkező atlanti hurrikán szezon több tényező együttes hatásának köszönhetően a megszokottól jóval aktívabbnak ígérkezik. Ezek között tartják számon az Atlanti-óceán rekord-közeli meleg felszíni hőmérsékletét és a La Niña kondíciók kialakulását a Csendes-óceánin. Ezen tényezők közé tartozik még az atlanti passzátszelek csökkenése és a szélnyírás mérséklődése is – tette közzé előrejelzésében a NOAA május végén.

A WMO azt is megjegyezte, hogy az elmúlt 9 év mindegyike rekord-meleg volt annak ellenére, hogy 2020 és 2023 között a La Niña hűtő hatása érvényesült. Az előző El Niño tavaly decemberben volt a csúcson, és az elmúlt öt legerősebb számon tartott ilyen jelenségek egyike volt.

– mondta Barrett.

A WMO prioritásként kezeli azt a célkitűzését, miszerint a világ összes régiójában létre kell hozni egy korai riasztási rendszert 2027-ig, különösen az olyan elmaradott helyeken, mint Afrika.

Az El Niño és La Niña szezonális előrejelzése, valamint ezeknek az éghajlati mintázatokra gyakorolt várható hatásainak ismerete fontos eszközök ahhoz, hogy időben figyelmeztetni lehessen az embereket, és a lehető legkorábban cselekedhessenek, megelőzve a katasztrófákat.