Eszerint megtalálták azokat a munkatársakat, akik leveszik a vállukról a nem vezetői feladatokat?
Igen. Kocsis Márton kertészmérnök sok külföldi elemzést ír, és a szakmaközi szervezet híroldalát tölti naprakész információkkal. Fél éve erősíti a csapatot gazdasági elemzőként Tóth-Kurmai Viktória, és a közelmúltban Krivdáné Dorogi Dóra is kapcsolódott hozzánk, ők mindketten a Debreceni Egyetemen doktoráltak élelmiszeripari, illetve zöldségökonómiából. Munkatársunk továbbá Székely Dóra élelmiszermérnök is, aki korábban a MATE adjunktusa volt. A biztos háttér pedig a legrégebben a FruitVeB-nél dolgozó Németh Kinga irodavezető.
Arra törekszünk, hogy egy-két nap alatt bármelyik alágazat esetében felmerülő kérdésre választ adhassunk. Hazai zöldség-gyümölcs ágazati elemzésből, előrejelzésből ugyanis kevés van, márpedig a kertészeket legalább annyira érdeklik a belföldi történések, mint a külföldi hírek. Továbbá ezzel a csapattal már fel tudjuk vállalni a tészek K+F programjának koordinálását, vagy szélesebb körű – akár az iskolagyümölcs programhoz kapcsolódó – ágazati marketingtevékenységet.
Közelebb egymáshoz
Intézetvezetőként feladata, hogy támogassa a Debreceni Egyetem (DE) Kertészeti Intézetének fejlődését, növelje a népszerűségét, FruitVeB elnökként pedig az, hogy hozzájáruljon a magyar kertészet fejlődéséhez, aminek kutatóműhelyként a DE és persze más agráregyetemek is részesei. Talán az ön személye is segíthet egymáshoz közelíteni a tudományt és a gyakorlatot.
Mind a két tisztségemből adódóan ösztönzöm az együttműködést a gyakorlati és a tudományos szféra, illetve az egyes kutatóműhelyek között is, melyek az utóbbi időben kissé eltávolodtak egymástól.
Ezekből kiindulva született meg a terv, hogy a tészek megbízásából kutatásokat kezd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem a FruitVeB koordinálásával. Az ágazati K+F program kidolgozásában jelenleg is aktívan dolgozik e két intézmény Kertészettudományi és Növényvédelmi Intézete. Ezzel a tészek többségének válláról lekerül egy kötelezettség, az egyetemi oktatók, kutatók pedig gyakorlatorientált témákkal foglalkozhatnak, és a kísérletekhez, elemzésekhez kiszámítható finanszírozási forrással rendelkeznek három-négy évre. Mindennek a háttere az, hogy a tészeknek kötelező az operatív programjuk költségvetésének 2%-át kutatás-fejlesztésre fordítani.
