A Zöldfelület-gazdálkodás Kerekasztala víziója nagyon egyszerű. Dezsényi Péter szerint a zöldfelület-gazdálkodási ágazatnak szüksége van egy erős campusra és arborétumra, ahol kertész- és tájépítész-nemzedékek nőttek fel és bővítették botanikai ismereteiket. Ebből táplálkozik az egész magyar zöldinfrastruktúra-ipar. 2030-ra szeretnék felújítani az arborétumot, amihez létrehozzák az Élet Mérnökei Alapítványt. Ebbe a szakmán belülről és kívülről is várják az önkénteseket, a támogatásokat.
Nemcsak kérik a szakemberek ezt, hanem tevőlegesen hozzájárulnak majd, és erre nyitott az egyetem.
Elindul az alumni regisztráció, hogy legyen lehetőség minden itt végzett számára tájékoztatásokat küldeni a szakmai eseményekről, történésekről. A Zöldfelület-gazdálkodás Kerekasztala minden évben olyan célokat tervez kitűzni, aminek köszönhetően lépésről lépésre, területről területre megújulhat a Budai Arborétum.
Fekete Albert, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének igazgatója az arborétum stratégiai fejlesztéséről beszélt röviden. A Budai Arborétum területének 70,2%-a zöldfelület, 1975 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 óta országos műemléki védelem alatt áll. Növényállománya országos szinten is kiemelt jelentőségű gyűjteményekkel, köztük például hárs-, berkenye-, díszcseresznye-, galagonya-, orgonagyűjteménnyel, továbbá 2670 fásszárú-taxonnal büszkélkedik. 170 éve a magyar felsőfokú kertészeti oktatás központja, a kertészeti, az élelmiszeripari és a tájépítészeti tudás fellegvára, jelenleg több mint 3500 hallgatóval.
Vigyázni kell rá, emelte ki az előadó. Felújítási stratégiája tudományos, történeti és szakmai alapokon nyugszik, de valahol a felsorolt gondolatokban gyökerezik. Több olyan dokumentáció is készült az elmúlt tizenöt évben, amit a szakemberek felhasználnak a stratégia készítése során, mely az oktatási és kutatási; a kertépítészeti; és a közösségi fejlesztés három alappillérén nyugszik.
Májusban online közvélemény-kutatást végeztek, érdekes adatok kerültek napvilágra arról, hogyan gondolkodnak az arborétumról az ott dolgozók, a diákok, a környéken lakók és az ott végzettek. A kérdőíveket 615-en töltötték ki. A válaszok 42,4%-át a hallgatók adták, ami az intézetigazgató szerint megnyugtató, mert azt jelenti, érdekli őket az arborétum sorsa, hiszen saját gondolataikkal hozzájárulnak a fejlesztéséhez. A válaszadók 31,1%-a pedig kedvtelésből lép be az arborétumba. A felmérésből kiderült, hogy az arborétumot látogatók legfeljebb egy-két órát töltenek ott, ami a méretéből, elhelyezkedéséből, látnivalóiból is adódik.
és a válaszokból egyértelműen kirajzolódtak, hogy melyek azok a kisebb-nagyobb teresedések, melyeket előszeretettel használnak a látogatók; ezek között van a tó és környéke, a körpad, a díszgyümölcsös, a felső kert, valamint az Ormos-kert. Arra a kérdésre, hogy min javítanának, mit látnak negatívumként, az épületek kifogásolható állapotát jegyezték meg a legtöbben, de az nem az arborétum feladatköréhez tartozik.
