A harmonikus táj, kert, egy famatuzsálem pedig még többek érdeklődését felkelti, ezért a kertturizmus az elmúlt két évtizedben jelentősen fellendült. A pandémiás időszakban fokozottan megnőtt és azóta sem lanyhult a természeti örökség megismerése utáni vágy.
Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány
Egyre többeket vonzanak a szabadtéri, természetközeli helyek, a kulturális örökséget hordozó kertek, így egyre jobban erősödik a kertturizmus az idegenforgalmi kínálatban. Ezért is rendezett konferenciát e témában áprilisban a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mely rendezvény része volt az Európai történeti kertek napja nemzetközi eseménysorozatnak.
A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára emlékeztetett arra, hogy
A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöldfelületi tanúsítvány, és kinevezik a törvényben nevesített országos főtájépítészt. A szakma és a minisztérium pedig nemzeti faiskolai rendszer elindítását tervezi a tájökológiai szempontoknak megfelelő hazai termesztésű növények biztosítása érdekében. Az országos főépítész megjegyezte, hogy véget kell vetni a zöldfelületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában.
A kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint ahogyan napjainkban használjuk, és az emlékhelyek mellett a dísz- és haszonkertjeink is egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is, mondta köszöntőjében Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Az MKA a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis a fenntartás folyamatosan növekvő költségei és a klímaváltozás mind nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket.
hallottuk Herczeg Ágnestől, az MKA elnökétől.
Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány
Stefano Dominioni, az Európai Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója szerint Európában a tájturizmus második helyen szerepel a kulturális turisztikai célok között, és a megnövekedett érdeklődés kielégítéséhez bővíteni kell a szolgáltatásokat. Ennek érdekében hozták létre az Európai Kulturális Útvonalakat, ezek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítványnak köszönhetően már három magyar történeti kert is tagja.
A tavalyi év a visszarendeződés éve volt a turizmusban, amely kedvező feltételeket teremt a kertturizmus bővülésének is, mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai célul tűzték ki a történeti kertek közösségi és turisztikai hasznosítási modelljének kialakítását és széles körű bevezetését, amely lehetővé teszi a természeti értékek megóvását, illetve közép- és hosszú távon a parkok fenntarthatóságának fokozását, további fejlesztését, mondta előadásában Oláh Zsanett ügyvezető.
