Szárazságtűrés
Mivel a városokban ritkán van lehetőség ideális környezetet teremteni a növényzet számára, többszörös abiotikus stressz éri őket. Ilyen lehet a vízhiány, a magas sótartalom, a hősokk. Napjainkban nagy az igény az olyan új növényfajták iránt, amelyek képesek alkalmazkodni a szárazsághoz és a hősokkhoz. Az ezzel kapcsolatos fenntartható nemesítés kialakításának egyik útja lehetne, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek azokra a növénycsaládokra, -nemzetségekre, amelyek száraz és félszáraz környezetben is megfelelően képesek fejlődni, nem érzékenyek a sótartalom emelkedésére, és ilyen feltételek esetén is megőrzik díszítőértéküket. A Földközi-tenger térségében, ahol gyakori a talaj magas sótartalma és a vízhiány, több ország is jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a honos növényzet megfelelő szűrésével és szelekciójával válasszon nemesítési alapanyagokat. Ez a folyamat több új fajta forgalomba hozatalát eredményezte.
Iránban is több éve végeznek ilyen irányú kísérleteket, valamint Ausztráliában is fontos cél az alacsony vízigényű dísznövény-változatok és -fajták nemesítése. Erre a célra is megfelelő módszer lehet a poliploidizáció. A Spathiphyllum-fajok esetében a kettőződött kromoszómájú növények szignifikánsan jobban ellenálltak a szárazságnak, mint a diploid egyedek. A Lonicera japonica poliploid egyedeinél megvastagodott az epidermisz, és a nagyobb mértékű szőrözöttség volt jellemző rájuk, amely tulajdonságok szintén a magasabb fokú szárazságtűrésre utalnak.
Gyakran találnak összefüggést a szárazságstressz és a gyökérfejlődés között (például rózsánál), de ezen összefüggések többsége nehezen alkalmazható a nemesítési programokban.
A biotikus vagy abiotikus stressz elleni rezisztencia szempontjából gyakori az új faj- és nemzetséghibridek nemesítése. Általánosságban elmondható, hogy sikeresebb lehet az intergenerikus hibridizáció, ha a szülők azonos taxonómiai egységbe tartoznak, vagy szorosabb rokoni kapcsolatban vannak egymással. Napjainkban már számos dísznövény teljes genomszekvenciája ismert és rendelkezésre áll, így például a szegfűét 2014-ben, a Primula verisét és a Phalaenopsis equestrisét szintén 2015-ben közzétették. Ezen nemesítési irányok alkalmazása és fejlődése lehetővé teheti a specifikus tulajdonságok megcélzását a nemesítők számára, és a genetikai variációk készletének kibővítését.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Segítséget kap, aki zöldhomlokzatot szeretne
A zöldhomlokzatok és a zöldtetők nagyon fontos szerepet játszanak a városokban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásában és a biodiverzitás megőrzésében, a lakók számára pedig természetes klímaberendezésként működnek. Ráadásul tisztítják a levegőt, szigetelnek és a zajt is tompítják, éppen ezért
Az egyórás helyszíni vagy telefonos tanácsadás során segítenek kiválasztani a megfelelő technológiát, a növényeket és az olyan tévhitekkel is leszámolnak, hogy a zöldhomlokzat károsítja a vakolatot, és hogy a növények miatt bogarak és rágcsálók árasztják majd el a lakásokat. A megfelelő futónövények kiválasztásával és a rendszeres gondozással ugyanis elkerülhetők a károk az épületen, a futtatórácsok átgondolt elhelyezésével pedig a növényeket távol lehet tartani az ablakoktól. Ráadásul ahol sok a rovar, ott megjelennek a természetes ellenségeik is, így például a madarak is segítenek kordában tartani a populációjukat. Egy felmérés során egyébként – amelyet Bécs környezetvédelmi ügyosztályának megbízásából végeztek – kiderült, hogy a zöldhomlokzatok nyolc nappalilepke- és harminckét méhfajnak adnak otthont.
Copyright: Stadt Wien / Markus Wache
Mivel Bécs célja, hogy az egyre forróbb nyarakon is élhető maradjon a város – és ez egyebek között sok zöldfelülettel érhető el –, május elején megemelte a zöldhomlokzatok, zöldtetők és betonozott udvarok kizöldítésére adott támogatást.
Magánterületen lévő homlokzatok zöldítését ötezer euróval, több mint tizenöt éve lebetonozott udvarok átalakítását és beültetését pedig tízezer euróval támogatja. Feltétel viszont, hogy a felhasznált anyagoknak környezetbarátnak kell lenniük, így nem kaphat támogatást, aki PVC-t vagy tőzeget használ a zöldítés során.
Ha egy lakóközösség elszánta magát a homlokzat-, tető- vagy udvarzöldítésre és megfelel a pályázati feltételeknek, akkor a tanácsadást végző die Umweltberatung segít a pályázat benyújtásában is.
Forrás: viennaoffices.hu
Szerzők: Dr. Kisvarga Szilvia,
dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet
Ez is érdekelheti:
