0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 13.

Önként vállalt versenyhátrányban

Májusban tartották Martonvásáron a Növénynemesítési Tudományos Napokat, mely a hazai növénynemesítők és a társterületen dolgozó kutatók kiemelt rendezvénye. 

Sorrendben ez volt a 30., mert az elsőt még 1994 januárjában szervezték meg, Heszky László akadémikus javaslatára. Azon az összejövetelen az előadások 39 százaléka az alapozó, 61 százaléka pedig az alkalmazott kutatásokról szólt. Vida Gyula, az MTA Agrártudományok Osztálya növénynemesítési tudományok osztályának elnöke megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az arány napjainkra megváltozott.

A 30., tehát a mostani rendezvényen az összesen 50 teljes és villám előadás 59 százaléka immár az alapozó kutatások témakörébe sorolható be.
paradicsom
Fotó: Unsplash

A Növénynemesítési Tudományos Napok a hazai növénynemesítők és a társterületen dolgozó kutatók kiemelt rendezvénye. Ez azért is helyénvaló megállapítás, mert a növénynemesítésben az utóbbi nem túl hosszú időszakban számottevő változások zajlottak és zajlanak ma is. Terjednek a nagy áteresztőképességű fenotipizálási módszerek, amelyek a stabil platformok kiépítésétől kezdve, a könnyen mozgatható mobilszerkezeteken, a drónokon át, egészen az okos telefonok erre a célra történő hasznosításáig terjed. A genotipizálásban az utóbbi időszakban a technológiai fejlődés lehetővé tette a DNS szintű vizsgálatok elvégzését. Ennek alapján egyre több információ áll a kutatók rendelkezésére, a gazdasági növényfajok genomjairól, a hasznos agronómiai és technológiai minőségi tulajdonságot kódoló génekről.

A kétszülős populációk vizsgálatán alapuló molekuláris térképek mellett több populáció vizsgálatának összegzése alapján létrehozott konszenzustérképek vagy a széles genetikai bázison alapuló asszociációs térképek is elérhetőek.

Az egypontos nukleotid polimorfizmuson alakuló genotipizálással nagyszámban azonosíthatók gazdaságilag fontos gének allélváltozatai, amelyek az eltérő szekvenciák alapján tervezett próbák markerszelekciójára hasznosíthatók.

Az utóbbi időben lezajlott technológiai fejlesztések a növénynemesítés területén új lehetőséget teremtettek a genetikai variabilitás megismerésére, a gazdaságilag hasznos allélek azonosítására és ezek hasznosítására, valamint a genomalapú szelekció bevezetésére. Ez utóbbi részterület valódi paradigmaváltás a növénynemesítésben, hiszen a klasszikus folyamat során a fenotípusból következtetünk a vizsgált növény genotípusára. A genomalapú szelekció megjelenésével már a genotípus ismerete vált elsődlegessé, ami a szelekció hatásfokát ugrásszerűen megnövelheti.

Új növénynemesítési trendek

laboratórium, kutató
Fotó: Unsplash

Nem hagyható figyelmen kívül a genetikai módosításokon alapuló módszerek jövőbeni terjedése sem. A transzgénikus növények vagy a génszerkesztés használatának hazai bevezetése jelenleg még kérdéses, sőt ezen a területen is inkább az elutasítással számolhatunk, azonban a világ legtöbb országában, főleg ott, ahol a mezőgazdaság meghatározó, a genetikailag módosított növények immár elterjedtek a köztermesztésben, sőt a precíziós nemesítéssel kapcsolatos kutatások is igencsak előrehaladott állapotnál tartanak.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a növénynemesítés módszertana egy évszázadon keresztül alig-alig változott valamit.

Ugyanakkor napjainkban sorra jelennek meg az olyan információk és tudományos eredmények, amelyek új alapokra helyezhetik ezt a fontos tevékenységet. A nemesítők számára nagy öröm és egyben inspiráló dolog résztvenni a folyamatokban, ám időnként – látva a jelenlegi állapotokat – itthon azon is el kell

alma
Fotó: Unsplash

gondolkodni, hogy nálunk vajon mit hoz a jövő. Mi is arra tartunk, amerre a világ fejlődése tendál, vagy a tudományt ezen a területen továbbra is negligáljuk. A növénynemesítésre eddig olyan tevékenységként gondolhattunk, ami határterület a tudomány és a művészet között. Sikeres fajtákat magas szintű intuícióval, a kreativitással egybekötve a tudomány eszközeinek segítségével lehet előállítani. Napjainkban gyakran szóba kerül a mesterséges intelligencia alkalmazása ezen a tudományterületen.

A részletes, molekuláris szintű ismereteknek köszönhetően a mesterséges intelligencia igenis sokat segíthet a legjobb génkombinációk felismerésében, azonosításában.

Ám óvatosnak kell lennünk, mert ha az eredményeket nem kellő körültekintéssel kezeljük, és kizárólag néhány előnyös génkombináció jelenlétére szelektálunk, a genetikai háttér gyorsan leszűkülhet, s ez a jövő növénytermesztését sérülékennyé teheti. Bár a mesterséges intelligencia sokat segíthet a nemesítésben, de a növénynemesítők fantáziájára még nagyon sokáig szükségünk lesz a jövő sikeres fajtáinak előállításakor.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: