A kutatás eredményeit a rangos Scientific Reports legújabb számában publikálták. A hazai halászati ágazat jelenleg egyik legkeresettebb terméke a leső- vagy szürkeharcsa, amely mind a tógazdasági haltenyésztésben, mind az intenzív rendszerekben meghatározó halfaj. A magyar akvakultúrákban megtermelt éves halmennyiség – a FAO 2020-as adatai szerint – 23.780 tonna. Bár a szürkeharcsa ezen belül csak a hatodik helyen áll a ponty és néhány más halfaj után, azonban mennyisége emelkedő tendenciát mutat.
A harcsatenyésztés sikerét a termelést veszélyeztető tényezők, betegségek ‒ például a szürkeharcsa-kopoltyúférgesség ‒ hatékony kezelésével lehet megalapozni. A Thaparocleidus vistulensis egy gazdaspecifikus monogenetikus mételyfaj, amely olyan mértékben képes felszaporodni a szürkeharcsa kopoltyúján, hogy az súlyosan veszélyezteti az állomány egészségét és a termelés gazdaságosságát.
A harcsa „ellenségei”
A kopoltyúférgesség leküzdésére új, környezettudatos és fenntartható módszerekre van szükség. A HUN-REN ÁTKI kutatói a Koppenhágai Egyetem munkatársaival együttműködve az EU Marie Skłodowska-Curie-pályázatának anyagi támogatásával sokrétű kutatást indítottak ezen a területen, amelynek során molekuláris technikákat és pásztázó elektronmikroszkópiát is alkalmaznak. A kórokozó anatómiájának, szaporodását befolyásoló sajátságainak és a betegség kialakulásának jobb megismerésével a halgazdaságokban alkalmazható célzott védekezés kidolgozása elérhető közelségbe kerül.
