Toxinokat tartalmaz

Díszítőereje mellett azt a tulajdonságát sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Ricinus communis növény minden része – különösen a magja – erős toxinokat és mérgező fehérjét, például ricint és ricinint tartalmaz, ezért az emberek és az állatok biztonsága érdekében a hozzáférhető területeken gondos elhelyezést és kezelést igényel. A ricin a növény magjában található. Ez az erősen mérgező fehérje (egy II. típusú riboszóma-inaktiváló fehérje, vagy RIP) megzavarja a sejteken belüli fehérjeszintézist. A magok megrágása, lenyelése tehát veszélyes lehet.

Alapvetően a növény részéről ez egyfajta védekező mechanizmus a magját károsító – ezzel a továbbszaporodását megakadályozó – állatok ellen. A ricinus­olaj gyártása folyamán különböző eljárásokkal (például hidegsajtolás) kivonják a mérgező anyagokat az olajból, így a vásárlókhoz már teljesen biztonságos termék kerül.

Ha dísznövényként ültetik, annak ismerete is fontos, hogy a magján kívül a ricinus levelei és hajtásai is mérgezőek lehetnek. Alacsonyabb koncentrációban, de szintén tartalmazzák a ricinin nevű alkaloidot és más mérgező vegyületeket; az ugyancsak az egész növényben jelen lévő ricinolsav pedig az erre érzékenyeknél súlyos irritációt és allergiás tüneteket válthat ki.

Kockázatos megoldás

A leírtak miatt lehet, hogy közterületeken nem vagy csak elvétve láthatunk ricinusnövényeket, inkább a magánkerteket díszíti. Hiszen aki tisztában van a tulajdonságaival és biztosítja, hogy családtagjai, állatai ne egyék meg a növény semmilyen részét, az szívesen ülteti a kertjében, hiszen dekoratív és még árnyékot is ad.

Közterületen azonban nehéz szavatolni a biztonságos felhasználást, a legtöbb önkormányzat – nagyon helyesen – nem kockáztatja a lakosság egészségét. A levél és a szár fogyasztásának kevesebb lehet az esélye, mint a feltűnő, fényes, gyakran cirmos színezetű magoknak, amelyek vonzók lehetnek a gyerekek számára.

Ráadásul több növénykezelési tanácsadó is óvintézkedéseket ajánl a ricinussal való fizikai kapcsolatoknál – védőruházatként kesztyű és hosszú ujjú ruha viselése, az arc és a szem érintésének kerülése, valamint a lemetszett részek megfelelő ártalmatlanítása –, és komposztálni sem ajánlott, mivel a mérgező vegyületek a komposztban maradva nem vagy lassan bomlanak le.

Nemesítési módszerek

Mégis, hogyan oldható meg a növény közterületi alkalmazása? A válasz a nemesítésben rejlik. A Ricinus communis díszítő célú nemesítésénél egyensúlyt kell teremteni a növény dekoratív tulajdonságai, a mérgező elemek és a környezeti hatások kezelése között.