0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Trópusi harcos a biológiai sokféleségért

A városi zöldfelületek kialakításakor a biológiai sokszínűség növelése is cél, ám olyan fajokat, fajtákat kell választani, amelyek jól viselik a jellemzően nem ideális környezetet. Ilyen lenne a ricinus is?

Az egyik fontos nemesítési cél a toxincsökkentés, amely kihívás, mert a ricinus nagyfokú genetikai variabilitással rendelkezik, s ezáltal a kívánt tulajdonságok stabilizálása nehéz az új fajták nemesítésében. A toxincsökkentésnek több nemesítési útja is lehet: a mutagenezis, a markerasszisztált szelekció, a géntechnológia és a hagyományos nemesítés.

A mutagenezis lényege, hogy mutációk előidézése érdekében vegyi anyagokkal vagy sugárzással kezelik a vetőmagokat vagy növényeket, amelyek közül néhány alacsonyabb ricin- és ricininszintet eredményezhet.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nemesítési programjának első lépéseként ezt a módszert alkalmazzuk.

A markerasszisztált szelekció (MAS) azt jelenti, hogy alacsonyabb toxinszintekhez kapcsolódó genetikai markerek azonosításával a nemesítők hatékonyabban szűrhetik a növényeket, és kiválaszthatják a kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényeket a további nemesítéshez.

A biotechnológia fejlődése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy közvetlenül megváltoztassák a növény DNS-ét, potenciálisan kiiktatva vagy csendesítve (silencing) a ricin és a ricinin termeléséért felelős géneket – ezen alapul a harmadik említett út, a géntechnológia. A negyedik, a hagyományos nemesítés pedig olyan növények keresztezését jelenti, amelyekben több generáción keresztül természetes módon alacsonyabb a toxinok szintje, és olyan utódokat választanak ki, amelyek a káros vegyületek csökkentett szintjét mutatják.

A Ricinus communis alacsony toxicitású fajtáinak kifejlesztése azonban hosszú távú és nagy kihívást jelentő folyamat, amely a növény genetikájának és biokémiájának mélyreható ismeretét igényli.

A nemesítés által befolyásolható egyéb tényezők, például az külső tulajdonságok, a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség és a növény általános életerejének figyelemmel kísérése is elengedhetetlen – főként a klímaváltozás és az urbanizációs hatások miatt.

A dísznövényként történő nemesítésének céljai gyakran a növény esztétikai jellemzőinek javítására, a termesztés biztonságossá tételére és a különböző környezeti feltételekhez való alkalmazkodóképességének javítására irányulnak. Íme, néhány lehetséges nemesítési cél.

  • Különböző levél- és virágszínekkel, formákkal rendelkező fajták nemesítése. A növények mérete alapján is lehet szelektálni, a törpe fajták kisebb kertekbe, a nagyobbak pedig parkokba és nagy terekbe alkalmasak.
  • A betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességre nemesítés fontos a növény egészségének biztosítása és a vegyszeres kezelések szükségességének csökkentése érdekében.
  • A különböző éghajlatokat és talajtípusokat jobban tűrő törzsek létrehozása sokoldalúbbá tenné a növényt.
  • Mivel a Ricinus communis gyorsan nő, a nemesítési erőfeszítéseket arra lehetne irányítani, hogy a növények ne legyenek invazívak, és tudjanak együtt élni az őshonos növényzettel anélkül, hogy kiszorítanák azt. Ez azonban Magyarországon nem releváns témakör a növény fagyérzékenysége miatt.
  • Előnyös lehet olyan fajták nemesítése, amelyek nem szórják szét könnyen a magjaikat, csökkentve a nem kívánt terjedés kockázatát, és alkalmassá téve őket a házikertek számára.
ricinus virágai
Virágai erős virágzati száron ülnek

Emellett számos más kihívásnak is meg kell felelni, mint a piaci preferenciák, a fogyasztói igények kielégítése, vagy a szabályozások, előírások betartása.

Ugyanilyen fontos az esztétikum és a funkcionalitás egyensúlyban tartása – mert bár a díszítő jellemzők, mint például a levélszín, a növény mérete és a virágszerkezet fontosak, nem szabad ezeket a növény általános egészségének és ellenálló képességének rovására fokozni.

A nagy termőképességű, törpe, betegség- és kártevő-ellenálló fajták létrehozása folyamatos kihívás. E kihívások kezelése gondos tervezést, a genetika alapos ismeretét és a szelektív nemesítési erőfeszítések iránti hosszú távú elkötelezettséget igényel. Szintén jó megoldás a steril vagy mag nélküli fajták létrehozása, hogy elkerülhető legyen a magokból származó mérgezés. Számos érdekes publikációt lehet olvasni a fizikai akadályok kifejlesztésének lehetőségéről a növényen, ilyen a magot körülvevő terméshéj még erősebb, szúrósabb változatainak nemesítése, amely elrettentheti tőle a kíváncsi kisgyermekeket.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: