A magyar díszricinusok
Bár a Ricinus communis nem őshonos Magyarországon, dísznövényként használható, amennyiben figyelembe vesszük az adott éghajlati és évszakos viszonyokat. Városi környezetben ültetése számos előnnyel járhat. Feltűnő lombozatával és formájával drámai látványt nyújthat a városi kertekben, parkokban vagy közterületeken, és rövid idő alatt látványos, buja növényzettel tölti ki a neki szánt felületeket.
Az 1990-es években a MATE jogelődjeként a Kertészettudományi Kutatóintézetben Kováts Zoltán és kollégái több díszértékű ricinusfajtát nemesítettek. Ezek közül az 1990-ben nemesített Fáklya és Auróra még ma is népszerűek. A már több évtizede szünetelő magyar díszricinus-nemesítést a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja több éve újrakezdte. A meglévő magyar és nemzetközi fajták keresztezésével, valamint a régi fajták besugárzásos nemesítésével új törzseket állítottunk elő, majd szelektáltuk őket.
Számos különleges fenotípusos tulajdonságú törzs közül jelenleg két fajtajelöltünk van CPVO-vizsgálat alatt – amennyiben a CPVO oltalom alá helyezi a jelölteket, akkor két díszricinusfajtával gazdagítottuk a dísznövénykínálatot. Ezek a fajták számunkra azonban még csak a kezdetet jelentik, hiszen a következő lépés a géncsendesítés lesz, amely során a mérgező toxinok génjeit próbáljuk inaktiválni. Ezzel a módszerrel a városi közterületre is alkalmas kiváló fajták jöhetnek létre viszonylag rövid időn belül.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Szerzők: Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet
Fotók: Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László, Pixabay
Ez is érdekelheti:
