0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Az alanyok szerepe a rózsatermesztésben

Az alkalmazott rózsa alanyok általában a fagy-, szárazságtűrés, valamint talajellenálló képesség tekintetében segítik a ráoltott nemes fajtát, ami a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú.

Számos előny

Az alanyok kiválasztását a helyi éghajlati viszonyok, a talajtípusok és a rózsatermesztés sajátos kihívásai, például a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség befolyásolja. Az alanyok több szempontból is hatnak az oltott rózsatövek általános növekedésére és egészségére, egyebek közt jelentősen befolyásolhatják az oltványok virágzóképességét. Bizonyos alanyfajták ellenállóbbak a talajban terjedő kórokozókkal és kártevőkkel szemben, ami segíthet a veszteségek csökkentésében és a vegyszeres kezelések minimalizálásában. Az abiotikus stresszhatásokkal, mint a szárazsággal, a szélsőséges hőmérséklettel és a rossz talajviszonyokkal szemben toleráns alanyfajták javíthatják a növények túlélését és teljesítményét a kihívást jelentő környezetben.

Az erős alanyok hatékonyabban képesek felvenni a talajból a vizet és a tápanyagokat, ami az oltvány javára válik, mivel biztosítja az erőteljes növekedéshez szükséges erőforrásokat.
rózsa alanyok
Rózsaalany-kísérletek
Fotó: Orlóci László

Az alanyok kiválaszthatók a növény életerejének szabályozására. Egyes alanyok tömörebb növekedésre ösztönöznek, ami dísznövényként való felhasználásnál előnyös, míg mások erőteljesebb növekedésre serkentenek, ami vágott virág előállítását teszi lehetővé.

Az alany és a nemes közötti kompatibilitás döntő fontosságú a növény sikeres növekedése és fejlődése szempontjából. A jól illeszkedő alanyok jobb táp­anyagáramlást és támogatást biztosíthatnak a különböző rózsafajták számára.

Bizonyos alanyokat úgy nemesítettek, hogy szabályozzák a növény élet­erejét és méretét, ami különösen hasznos a díszrózsák esetében olyan helyzetekben, ahol a hely korlátozott.

Az erős és jól használható gyökértípusok nemesítésére összpontosítva a kertészetek célja olyan rózsák létrehozása, amelyek nemcsak szépek, hanem strapabírók és fenntarthatók is.

Ezeket alkalmazzuk

Mindezek alapján érdemes áttekinteni az eddigi gyakorlat szerint használt alanyokat. A hazai gyakorlatban a faiskolák leginkább a Rosa laxa Froeb. (R. coriifolia var. Froebelii) fajváltozatot használják. Majdnem tüskementes szárú, felfelé törő növésű, hosszú gyökérnyakat fejlesztő, kevés sarjat nevelő, legerősebb gyökérzetű taxon. A mészben gazdag, káliummal jól ellátott talajt kedveli. Rövid ideig (hamar befejezi a növekedését), július előtt szemezhető. A sötétpiros teahibridek kiválóan fejlődnek rajta, de a tearózsáknak nem megfelelő. Általánosságban megállapítható, hogy az oltványok nem lesznek hosszú életűek ezen az alanyon.

A Rosa canina L. f. inermis erős növekedésű, hosszú hajtású, szinte tüskétlen, de mérsékelten szárazságtűrő változat. Elsősorban vonzó virágai, termése és tövismentessége miatt népszerű a városi zöldfelület-gazdálkodásban és a kertépítésben. A tüskék hiánya biztonságosabbá és vonzóbbá teszi a közterületeken, ahol az emberek megérinthetik vagy közel kerülhetnek a növényekhez, például parkokban, sétányokon és lakókertekben. Emellett a Rosa canina-fajokról ismert, hogy szívósak, alkalmazkodnak a különböző talajviszonyokhoz, és ökológiai előnyöket kínálnak, például élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatoknak. Az inermis forma rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, egyszerűen csak kiegészül azzal a kényelemmel és biztonsággal, hogy nincsenek tüskéi. Hosszú tenyészidőszaka lehetővé teszi, hogy júniustól szeptemberig szemezhessük. Általában minden fajta jól nevelkedik rajta, de legjobb alany a kúszó és polyantha fajtákhoz. Jó törzsképző, a magas törzsű oltványok alanyának ezt használják. Jól gyökeresedik, ezért klónalanynak is megfelelők a fajtái.

Fontos a megfelelő alanyok felszaporítása
Fontos a megfelelő alanyok felszaporítása
Fotó: Orlóci László
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: