Hogyan működik a csalás?
Mivel a pálmaolaj, mint biodízel alapanyaga 2023 januárja óta már nem számítható bele a német ÜHG-kvótába, az indonéz és malajziai olajgyárak természetesen érdekeltek abban, hogy a pálmaolajukat más módon is biodízellé „alakítsák” az európaiak számára. Az útvonal Kínán keresztül vezet, mely országnak soha nem volt gondja az áruk újracímkézésével.
3 millió tonna HVO, biodízel és használt étolaj érkezik Kínából. Ez azt jelenti, hogy a pálmaolaj nem csak uniós biodízelben használható, hanem kétszer annyit is ér, mint a repce biodízel. Kína 200 000 tonna hidrogénezett növényi olajat (HVO), 800 000 tonna használt olajat (UCO) és 2 millió tonna UCO biodízelt exportál az EU egészébe. A vevők a BP, a Shell és más olajcégek, amelyek nemcsak olcsón teljesítik ÜHG-kvóta-kötelezettségeiket, hanem fizikailag is kevesebbet kell hozzáadniuk, és több olcsó ásványi gázolajat tudnak felhasználni.
Ha az adatok szerint több HVO érkezik Kínából a pálmaolajgyárakból, mint amennyit a termesztési országokban, Indonéziában és Malajziában ténylegesen termelnek, akkor itt vélhetően csalásról van szó. És ha a használt olajból hirtelen hatalmas mennyiségű feldolgozott biodízel érkezik Kínából röviddel azután, hogy Németország feldolgozottnak ismerte el a nyersanyagot, ráadásul rendkívül alacsony áron, szintén csalás állhat a háttérben. Nem számít, hogyan nézzük a HVO piacát: Kína érintett, és az eredet nyomon követhetetlen.
Ki akar hinni a kínai auditoknak?
De itt is érdemes bepillantani a kulisszák mögé. Az EU-ban csak egy tanúsító van felhatalmazva a HVO-ra Kínában, a kölni ISCC, azaz egy német cég. A Kínában végzett auditokat azonban kínaiak végzik. Az európai felügyeleti hatóság, például a németországi Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal (BLE) általi ellenőrzés nem engedélyezett. Ha valaki azt is tudja, hogy az Indonéziából induló hajók először megérkeznek a kínai kikötőkbe, majd rövid tartózkodás után Európába indulnak (ez műholdakon keresztül könnyen nyomon követhető, és az interneten is mindenki számára elérhető), sejtheti, hogy valószínűleg nem minden történik megfelelően. Ez nemcsak a feldolgozott forrásokból származó HVO-ra vonatkozik, hanem a Kínából származó használt étolajra is. Miért nem gyűjtik be a menzákról, adnak hozzá pálmaolajat és értékesítenek pálmazsírral dúsított UCO-t (vagy abból készült HVO-t) ilyen módon Európában?
2023-ban ez 350 000 tonna volt. Az amerikai tanúsítványok megfelelőnek minősülnek. De még mindig megéri, mert az USA csak egy RIN-t ismer el (Renewable Identification Number – ez a bioüzemanyag tanúsítvány az Államokban), nincs kettős számolás.
A jövőben szinte lehetetlen lesz az ellenőrzés
Az üzlet még vonzóbbá válhat az ásványolaj-társaságok számára, mivel az új német Szövetségi Immission Control Ordinance (BImSch) tervezete előírja, hogy az olajfinomítók a jövőben biogén alapanyagokat is beépíthetnek a finomítási folyamatba.
Ekkor már nincs szükség adalékanyagra. A repceolaj viszont nem engedélyezett, csak a „feldolgozott” forrásból származó alapanyagok, azaz hulladékanyagok. Ezzel a kínaiak további hozzáférést biztosítanak a német biodízel-piachoz, amelyet szinte lehetetlen ellenőrizni.
