Megnyíltak a kiskapuk a csalások előtt, és a jelek szerint sem a német kormánynak, sem az EU Bizottságnak nem áll érdekében megállítani őket – véli Dr. Christian Bickert, olvasható a Német Mezőgazdasági Társaság közleményében.
A csalás működésének megértéséhez először is figyelembe kell venni a bioüzemanyag-piac összetett alapjait. A RED II irányelv (megújuló energia irányelv) előírja, hogy
Az irányelv 8%-os csökkentést irányozott elő 2023-ig. Ennek módját minden tagország saját hatáskörben intézi.
EU-országonként eltérő szabályozás
Különbséget tesznek a hagyományos nyersanyagforrások (mint például a repceolaj) és az olyan feldolgozott források között, mint a fahulladékból származó bioetanol, melyet főleg a finnek állítanak elő, akiknek számos faüzemük van. A hagyományos nyersanyagok és a feldolgozott nyersanyagforrások mellett létezik a használt étolajok (UCO) kategóriája is. Ezeknek magasabb az ÜHG-csökkentési értéke, mint a biodízelnek, mert az alapanyag már rendelkezésre áll, a szántóföldi termesztéshez nincs szükség többletenergiára és nem keletkeznek olyan kibocsátások, mint a dinitrogén-oxid. Ezeken kívül vannak országspecifikus ÜHG-csökkentési értékek is a repcéből nyert biodízel esetében. Van egy bázisérték, amely például az Ukrajnából származó repceimportra vonatkozik, valamint ország- és régióspecifikus értékek.
A kettős elszámolás is országspecifikus
A korszerű bioüzemanyagokat, amelyek Németországban elsősorban hidrogénezett növényi olajat (HVO) tartalmaznak, egy részkvótán (jelenleg a teljes energiafogyasztás 0,3%-a az üzemanyagpiacon) túl kétszer is beszámítják. Ez azt jelenti, hogy az ásványolaj-társaságnak, mint forgalmazónak kevesebb, mint fele mennyiségű HVO-t kell az ásványi dízelbe kevernie a repce biodízelhez képest ahhoz, hogy megfeleljen a követelményeknek.
Tehát minél többet ad HVO-t például a Shell, a BP, az Aral a biodízelhez, annál kevesebb biogén üzemanyagra van szükségük végül. Még furcsább, hogy nem is kell belekeverniük a tanúsítványon feltüntetett bioüzemanyagot. Spanyolországban például a HVO-t gázolajjal lehet keverni, és Németországban jóváírható a tanúsítvány. Az EU-n belül ingyenes igazolás kereskedelem van, és csak az igazoláson szereplő mennyiséget kell beletenni, ami akkor repce biodízel is lehet.
A bizonyítványok kiadását a következő évre is el lehet halasztani. Ennek eredményeként 2023-ban sokkal több HVO érkezett Németországba, mint amennyi az ÜHG-kvótához szükséges, vagyis Németországnak 2024-ben már van készlete. Más uniós országok (például Franciaország) nem alkalmazzák a kettős elszámolást. Ott a HVO nem ér többet, mint a repce biodízel. A következmény: a Kínából származó import (vagy legalábbis a tanúsítványaik) szinte kizárólag Németországba irányul.
