Az elnökségünkről szóló első információk szerint a mezőgazdaság még nem volt a magyar elnökség prioritásai között. Miként sikerült felvenni azt?
– Az elmúlt időszak számos kihívás elé állította az európai agráriumot. Gondoljunk csak a koronavírus-járványra, a történelmi aszályra, az inputár-robbanásra vagy a háború következtében az Európai Unió piacaira beáramló ukrán mezőgazdasági termékekre. Mindez arra világított rá, hogy az élelmezésbiztonságra egyre inkább nemzetbiztonsági kérdésként kell tekintenünk. A gazdasági veszteségeken túl ugyanis a kialakult helyzet nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt, ami által egyértelműen felértékelődik a mezőgazdaság szerepe és jelentősége. Ezzel párhuzamosan az európai gazdák egyre szigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.
Nem véletlen, hogy Európa-szerte tüntetésekbe kezdtek a gazdák, amivel elérték, hogy az agrárium helyzete a közbeszéd fókuszába kerüljön a kontinensen. Ez a brüsszeli döntéshozókat arra kényszerítette, hogy foglalkozzanak a témával, és az Európai Bizottság tavasszal a támogatási rendszerrel kapcsolatos egyszerűsítésekről is döntött.
Az ukrán gabona mellett ugyanakkor további fenyegetésekkel is szembe kell néznünk. Ilyen például a szintén nem megfelelő mértékben ellenőrzött, Ázsiából az unióba érkező kínai műméz ügye, amellyel szemben határozottan fel kell lépnie Brüsszelnek. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzéséhez a beporzásra szükség van.
Az európai stratégiai autonómia alappillére a nemzetbiztonsági kérdések rendezése, és éppen ezért nem szabad feláldozni a mezőgazdaságot. Ahogy Brüsszelt számos mezőgazdaságot érintő kérdésben sikerült már irányváltásra bírnunk, hazánk az uniós elnöksége idején kiemelten azért dolgozik tovább, hogy az európai termelők számára újra gazdabarát uniós agrárpolitikát építhessünk.
Ön már a Mezőgazdasági és Halászati Tanács egy korábbi ülését követően is azt nyilatkozta, hogy a magyar uniós elnökség prioritása lesz a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, ami kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a válságkezelésre, a fenntarthatóságra és a tudásalapú gazdaságra. Kezdjük a versenyképességgel, amit a magyar elnökség központi témaként jelölt meg!
– A magyar elnökség fontosnak tartja, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások és a jövőbeni EU-bővítés milyen hatással lesz az európai gazdák és az élelmiszeripar versenyképességére, valamint az uniós élelmezési rendszer biztonságára. Ennek szellemében határozott álláspontot képvisel majd a reciprocitás elvének alkalmazása érdekében a nemzetközi fórumokon. A KAP egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése is növeli az európai mezőgazdaság versenyképességét.
A versenyképes, fenntartható és tudásalapú megközelítés válságálló európai mezőgazdaságot fog eredményezni.
A mi álláspontunk szerint milyen típusú válságkezelési intézkedésekre lesz szükség a jövőbeni KAP-ban?
– A mezőgazdasági piacok helyzetéről szóló tanácsi vita segíteni fog annak beazonosításában, hogy az egyes ágazatokban pontosan milyen típusú válságkezelési intézkedésekre lesz szükség a jövőbeni KAP-ban. Központi téma lesz a versenyképesség, a Közös Agrárpolitika támogatásai és a generációs megújulás ösztönzése, amely kiemelt prioritás számunkra.
A gazdaközpontú agrárpolitika kialakítása érdekében vissza kell térni a KAP eredeti céljaihoz. Az uniós szabályozási környezet javítása érdekében a KAP stratégiai tervek végrehajtásának tapasztalatairól, illetve az új teljesítési modell 2027 utáni működéséről vitát fogunk kezdeményezni.
