Az elnökséget félévente más-más uniós tagállam adja, és e féléves időszak során a legtöbb formációban a soros elnökség vezeti a tanácsi üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A jelenlegi triót a spanyol, a belga és a magyar elnökség alkotja. A magyar elnökség terveiről kérdeztük Nagy István agrárminisztert, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követően nyilatkozott a Magyar Mezőgazdaságnak.

Az általunk felvázolt féléves tervünkön, a prioritásainkon kívül milyen témákat viszünk tovább?

– A gazdabarát, válságálló, versenyképes, fenntartható és tudásalapú európai mezőgazdaság megteremtésén túl a magyar elnökség fontos célja, hogy folytassa a tárgyalásokat az új génkezelési technikákra, a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra, az erdészeti monitoringra, az állatok szállítás közbeni védelmére, valamint a kutyák és macskák jóllétére vonatkozó jogszabályi javaslatokról.

Magyarország elkötelezett amellett, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden szintjén jelentősen csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

A jövőben szintén aktív szerepet kell vállalnunk a Közép- és Kelet-Európa közös kutatási és innovációs stratégiai keretrendszerét biztosító BIOEAST kezdeményezés működtetésében. Ezért hazánk még az idén a többi között a talajegészséggel kapcsolatos rendezvényt tervez a BIOEAST tagállamok részvételével.

Bár a belga elnökség prioritásai között szigorúan véve nem szerepelt a mezőgazdaság, a hónapok óta tartó gazdademonstrációk rákényszerítették Brüsszelt a változtatásokra. A tagországok több száz javaslatot fogalmaztak meg a Közös Agrárpolitika módosítása, felülvizsgálata érdekében, mi 45-öt nyújtottunk be. Ezek közül melyeket fogadták el, miben engedett Brüsszel?

– A választás megerősítette a gazdák érdekérvényesítését Brüsszelben, a KAP stratégiai tervek további módosításának lehetősége pedig Magyarország számára is megkülönböztetett fontossággal bír.

Az idén tavasszal elfogadott egyszerűsítési csomag a helyes irányba tett lépésnek tekintendő. Ez a bizottsági javaslat a KAP stratégiai tervek kétszeri módosításának lehetőségét is tartalmazza naptári évenként, valamint azok értékelési kötelezettségének korlátozását.

Ezen kívül a Bizottság további egyszerűsítési intézkedéseket is előterjesztett. Ezek közé tartoztak a többi között a feltételességre vonatkozó másodlagos jogszabályok, a Területi Monitoring Rendszer és a minőségértékelésre vonatkozó uniós módszertan felülvizsgálata. Nem szabad szó nélkül elmenni a vis maior és a rendkívüli körülményekre vonatkozó záradék alkalmazásáról szóló magyarázó, valamint a KAP stratégiai tervek módosítási eljárásának egyszerűsítésére irányuló intézkedésekről szóló feljegyzés mellett sem.