Sokan tekintenek a mezőgazdaságra a klímaváltozás okozójaként. Ezzel szemben inkább az elszenvedője, miközben egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert kell előállítani. Ezzel együtt, ahogy mindenkinek, nekünk is mindent meg kell tennünk a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség megőrzése, a természet védelme érdekében. Hogyan lehet elérni, érdekeltté tenni a gazdákat, hogy fenntarthatóbb termelési gyakorlatokat folytassanak?
– A gyorsan változó körülmények közepette felértékelődött a gazdálkodói alkalmazkodás képessége, ez viszont korszerű eszközök nélkül lehetetlen. A versenyképesség feltétele a fejlesztés, ezért beruházásokban kell gondolkodnia annak a termelőnek, aki hosszú távon a piacon akar maradni.
Ebben a KAP-nak szintén fontos szerepet szánnánk. Javasoljuk annak vizsgálatát, hogyan lehetne az uniós támogatási rendszert bizonyos gazdálkodási formák vagy a klimatikus viszonyokhoz jobban alkalmazkodó növények termelésének irányába mozdítani.
A magyar kormány idejében felismerte és ennek érdekében megháromszorozta az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat, a nemzeti társfinanszírozás mértékét pedig 80 százalékra emelte, ami azt jelenti, hogy 2023 és 2027 között 7,9 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési forrásból 6,3 milliárd euró a magyar nemzeti költségvetésből származik.
Érdemes rögzítenünk, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás is akkor képes ezt a technológiaváltást megfinanszírozni, ha a szabályozókkal, a harmadik országokból érkező, érdemi termelési előírások nélkül olcsóbban előállított termények tisztességtelen versenyével vagy éppen az ellátási lánc más szintjein lévő, erőfölényben lévő piaci szereplők magatartásának keretek közé terelésével Európa nem fosztja meg termelőit a jövedelmüktől.
A magyar elnökség vitát kezdeményez a KAP stratégiai tervek végrehajtásának tapasztalatairól és az új teljesítési modell 2027 utáni működéséről is egy gazdabarát uniós szabályozás érdekében. Milyen tapasztalatok gyűltek össze eddig, és ezekre milyen javaslatokkal szeretnénk előállni?
– Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari vállalkozások garantálni tudják az élelmezési rendszer biztonságát, gazdabarát uniós szabályozási környezet szükséges. A KAP-reform emellett elengedhetetlen abból a szempontból is, hogy a gazdák teljesíteni tudják a fenntarthatósági kritériumokat.
A Közös Agrárpolitika előbbiekben elmondott egyszerűsítése a mezőgazdasági termelés versenyképességének és fennmaradásának egyik kritikus pontja. Alapvető szempont, hogy a gazdálkodók tevékenységét bonyolító intézkedések ténylegesen az egyszerűsítés irányába haladjanak, az amúgy is sokféle hatásnak kitett mezőgazdasági termelést pedig még biztonságosabban és jövedelmezőbben lehessen folytatni.
Az álláspontunk az, hogy további rugalmassági elemekre van szükség elsősorban a támogatások belső szabályainak azonnali változtathatósága, a határidők, az elvégzendő ellenőrzések kivitelezhetősége és az indikátorértékek módosíthatósága terén.
Fontos témánk a tudásalapú és innovatív agrárgazdaság megteremtése. Ehhez mire van szüksége Európának, benne hazánknak?
– A mai világban a versenyképességtől elválaszthatatlan, hogy tudásalapú és fenntartható legyen a mezőgazdaság. Az innovatív agrárium megteremtése elengedhetetlen a biomassza-alapú gazdaság kialakításához. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére.
A 2016-ban elindított BIOEAST kezdeményezés keretében Magyarország egy Kelet-Európára fókuszáló összeurópai kutatási és innovációs partnerség létrehozására fog törekedni. A magyar elnökség célkitűzése a kezdeményezésről szóló javaslat megtárgyalása és tanácsi következtetések elfogadása négy tématerület összekapcsolása mentén. Ezen területek közé tartozik a talaj, az élelmezési rendszer, az egyéb biomassza-feldolgozás és az édesvíz.
