Az elmúlt években megszaporodtak a fagy- és jégkárok, és nem engedhetjük meg, hogy a drága ültetvényeket elverje a jég vagy elfagyjanak, ezért jéghálót kell húzni föléjük, ez viszont már hektáronként több mint 20 millió forintba kerül. Viszont sokkal nagyobb a termésbiztonság, jobb az élőmunka hatékonysága, és 70 tonna, 90%-ban minőségi alma az ilyen ültetvények kihozatala. Csak ezzel tudunk versenyképesen termelni. Ezt kényszerítette ránk a természeti és a gazdasági környezet.

Ha egy ültetvény létesítésére hektáronként több mint 20 millió forintot költünk, ott nem történhet semmilyen technológiai hiba a termesztésben, a növényvédelem vagy a termésszabályozás során. El kell érni a genetikai maximumához legközelebb álló hozamot. Ehhez szaktudás kell, magas szintű precíziós gazdálkodás, olyan, amikor az a kérdés, hogy melyik órában hány milli­gramm, milyen hatóanyagú szerrel, hány fokon, hány százalékos páratartalom mellett permetezzünk. A tudás már eljutott erre a szintre.

Nem minden gépesíthető

Versenyképesnek azt tartjuk, amire van fizetőképes kereslet, ami hatékony és gazdaságos.

Az Európai Unió étkezésialma-piaca 80 millió tonna, Magyarország ebből csupán 120 ezer tonnát termel, azaz kb. 1,5%-ot. Ez nem a piac hibája, hanem a miénk. Ugyanitt a lengyelek 30%-kal részesednek, úgy, hogy harminc évvel ezelőtt kevesebb almát termesztettek, mint mi.

Frisspiaci gyümölcsöt csak öntözött, fagy- és jégvédett ültetvényekben lehet versenyképesen termeszteni. Magyarországon az ültetvényeknek 30-40%-a öntözött. Nagy beruházás a telepítés, de a pályázati rendszerekkel megvalósítható. A feldolgozóipari gyümölcstermesztés nem bírja el ezeket a költségeket, ezért a szakmaközi szervezet elnöke szerint továbbra is hektikus mennyiségre lehet számítani, és a termésbiztonság romlik.

A gyümölcságazatban sok élőmunkára van szükség. Amíg a szántóföldi növénytermesztés 10-20 munkaórát igényel hektáronként, a gyümölcstermesztésnek lehet 500, 1000, de akár több ezer is a munkaóraigénye, ez pedig a termelési költség nagy hányadát kiteszi. A munkaerőhelyzet nem fog javulni. Kérdés, hogy így milyen fejlődési ívet tud produkálni a gyümölcstermesztés.

A precíziós gazdálkodást lehet és kell is alkalmazni például a növényvédelemben, az öntözésnél. A legtöbb élőmunkára a metszéshez, a termésritkításhoz és a betakarításhoz van szükség, de éppen ezeket a folyamatokat nem lehet a mesterséges intelligenciával megtaníttatni – legalábbis a jelenlegi tudás szintjén, tehát ezeknél marad az emberi, kézi munka.

Összegzésképpen Apáti Ferenc elmondta, arra kell számítani, hogy a jövőben sokkal kevesebb hazai gazdálkodó tud versenyképesen gyümölcsöt termeszteni, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, mert sokaknál hiányzik a tőke és a szaktudás. Ebben a helyzetben a legfontosabb feladat az import növekedésének és az export csökkenésének a megállítása.