0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 21.

Helyzetbe kell hozni a magyar termesztőket, csak így lehet versenyképesen termelni

A hazai gyümölcságazat helyzete és kihívásai, különös tekintettel a hatékonyság és precíziós gazdálkodás kérdéseire címmel tartott előadást Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Minderre a második alkalommal megszervezett Kárpát-medencei falugazdász-konferencia és csapatépítő program keretében, Tokajban került sor. Saját tapasztalatait is felhasználta az elemzések során, hiszen családi gazdaságukban 30 hektáros intenzív ültetvényben étkezési almát termelnek, árulta el az Agrárminisztérium által szervezett konferencián, ahol több mint 120 falugazdász vett részt.

A magyar gyümölcstermő terület 80 ezer hektár, az éves termésmennyiség viszont nagyon ingadozik, volt, hogy 500-600 ezer tonnát termeltünk, és olyan is, amikor 1 millió tonnánál is többet.

Az ingadozás elsősorban a tavaszi fagyokkal hozható összefüggésbe, amelyek az utóbbi két-három évben többször is sújtanak egy évszakon belül, és nincs olyan év, hogy ne lenne fagykár, csak a mértéke változik. Ez azt jelenti, hogy igen rossz a termésbiztonság. Az időjárási hatások mellett azonban a korszerűtlen és idős ültetvények arányának is betudható a változó hozam. Ha pedig csak 500 ezer tonna gyümölcs terem, akkor a saját piacainkat sem tudjuk kiszolgálni, 1 millió tonna esetén viszont jelentős a túlkínálat, vázolta a helyzetet Apáti Ferenc.

ültetvény
Egy korszerű ültetvény hatalmas beruházás

Klímaváltozás és munkaerőhiány

bogyósok
A klímaváltozás és a munkaerőhiány miatt szorul vissza a bogyósok termesztése

Az ültetvények szerkezete jelenleg úgy néz ki, hogy a 80 ezer hektárnak a fele idős vagy korszerűtlen, ami potenciálisan versenyképtelen, 20 ezer hektár az igazán korszerű, európai léptékben is versenyképes, 20 hektár pedig közepes minőségű, de fejleszthető.

Egyes gyümölcsök esetében a termésmennyiség és a terület folyamatosan csökken, a málna, a szeder, a köszméte például eltűnt a köztermesztésből, aminek az elsődleges oka a klímaváltozás, a másodlagos oka viszont a munkaerőhiány.

Azokat a kultúrákat, amelyek nem bírják a forró, száraz, rendkívül hektikus klímát, vagy nagy a munkaerőigényük, szinte képtelenek vagyunk versenyképesen termeszteni.

Egész Európát sújtja a munkaerőhiány, ezért a kézimunka-igényes kultúrák nehezen tudnak fejlődni, mutatott rá a szervezet elnöke.

Hatékonyság tekintetében tehát nem állunk jól: a top öt európai gazdálkodó ország termelési színvonalától 30-70%-kal marad el a miénk. A kor elvárásaihoz igazítva, országos átlagban a termelési színvonalunk az 1980-as évek szintjén van. Ugyanakkor minden gyümölcsfaj esetében van néhány olyan magyar vállalkozás, amely európai mércével is versenyképesen termeszt.

Termelés versenyképesen a jövő kihívásai közepette

A gazdasági és természeti környezet dönti el és diktálja, hogy milyen irányba halad a gyümölcstermesztés. Ha a vevők oldaláról nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a magyar gyümölcs 70%-a áruházláncokban kel el. Azok pedig arra törekszenek, hogy a lehető legjobb minőséget, a lehető legalacsonyabb áron vegyék meg a termelőktől.

A piaci versenytársak közül a legerősebb Lengyelország, ahol akkora túltermelés alakult ki az utóbbi tíz évben, hogy ma a legtöbb gyümölcs frontján óriási minőségi és árversenyt diktálnak.
jégkár
Jégvédelem nélkül nem lehet biztonságos a gyümölcstermesztés

A klímaváltozást minden gazdálkodó érzi: az aszály, a hirtelen nagy mennyiségű csapadék, a jég- és viharkárok mind nagy termelési kockázatot jelentenek. Az időjárás elleni védekezés pedig tőke- és beruházás-igényes. Ezért a hazai gyümölcságazat szűkül, összegezte a jövőbeni kilátásokat.

Az eddigi fejlődési ív bemutatásakor az almát vette alapul, de a megállapítások bármelyik gyümölcsfajra érvényesek, mondta Apáti Ferenc.

Harminc évvel ezelőtt extenzív, öntözés nélküli almaültetvényeket telepítettünk, mert olyan volt a klíma, hogy így sem volt nagy kockázat. A munka hatékonysága rosszabb volt, de ellensúlyozta a sok és olcsó munkaerő, ezért lehetett gazdaságosan termelni. A telepítés költségei hektáronként 2,5 millió forintot tettek ki.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: